Budapesten a Nap 6 óra 43 perckor kel, és 18:23-kor nyugszik. A Fény időtartama már csak tizenegy óra és negyvenegy perc.
Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október első napját A ZENE VILÁGNAP rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. És sok-sok zenét hallhatunk.
Platón meghatározás szerint, a művészet feladata elsősorban a szépség megjelenítése. A zene lélekre gyakorolt hatását kiemelve pedig azt mondta: „a zene nem végződhet másutt, mint a szép szeretetében”. És még ha Platónnak tán nem is volt mindig, mindenben igaza, én azért szeretek hinni Neki egyben-másban.
Yehudi Menuhin igazsága
Zenét, zenét, zenét adjatok!
Zenéljetek minden sarkokon!
Zene szóljon, lélekmélynyi,
onnan törjön, áradjon,
hol legmélyebb énünk lakik,
hol démonok élnek és angyalok.
Zene a legősibb, az első,
káoszból kozmoszba léptető,
rendező és rendszerező,
szívmagányban elrejtező
teremtett teremtő Művészet.
Mielőtt Isten szólt volna:"Fiat!",
mielőtt Isten látta volna az Utat,
a képeket mielőtt látta volna -
a szférák zenéjét hallotta
odabent és amott fent -
zenei mintára alkotott mindent.
Még nem szólt, még nem képzelt,
csak érzett: zenét, harmóniát hallott.
Hát elsőként zenét, zenét,
zenét adott. Zenét nekem adjatok!
A zene bilincsbe ver, a zene fölszabadít,
a zene fölkavar, a zene elandalít.
Továbbá.
Kr. e. 331-ben október elsején zajlott le a gaugamélai csata, melyben a Nagy Sándor - III. Alexandrosz (alexandrosz ho megasz, alexandrosz ho tritosz)- vezette makedón csapatok ütköztek meg a számbeli fölényben lévő, III. Dareiosz vezette perzsákkal. Ez a csata a legendás görög-makedón király egyik leghíresebb ütközete, melyben döntő csapást mért a perzsa birodalomra. (Gaugaméla Moszul, azaz Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa mellett feküdt, a mai Irak északi részén, neve jelenleg el-Mauszil.)
A győzelmet követően Alexandrosz uralma alá hajtotta a babiloni területeket és bevonult a világ leggazdagabb városába, Babilonba. Mazaeusz, aki a csata után Babilonba vonult vissza, átadta a várost Nagy Sándornak, aki az Istár-kapun át lépett be a városba, és kikiáltatta magát „Ázsia királyává”.
1507-ben ezen a napon született Giacomo Barozzi da Vignola, az itáliai barokk építészet kiváló mestere és teoretikusa. Pályája kezdetén Bolognában, Piacenzában, Assisiben dolgozott, mígnem III. Gyula pápa 1550-ben Rómába hívta. Attól kezdve a Farnesek - köztük III. Pál pápa – szolgálatában állt haláláig. Egyik vezető építésze volt – Michelangelo halála után - a Szent Péter-székesegyháznak, az ő tervei szerint készült a két oldalsó kupola. Korának legismertebb villaépítője volt, és több egyházi épületet is épített, amelyek közül igen jelentős a római Sant’Andrea in Via Flaminia templom. Életének fő műve azonban a csodálatos Il Gesú, a jezsuita rend főtemploma Rómában. A templom a kor egyik legszebb egyházi épülete, itt temették el a rend alapítóját,Loyolai Szent Ignácot.
Vignola kiemelkedő elméleti munkája a Le regole degli cinque ordini d’architettura, amely az alapvető építészeti tankönyvek közé tartozott századokig, továbbá a Regole della perspettiva pratica. (Az építészet öt díszítőelemének szabályai; A gyakorlati perspektíva szabályai)
1811. október elsején megérkezett New Orleans kikötőjébe az első gőzhajó, mely a Mississipin pöfögött végig. Attól fogva aztán egészen a 20. század közepéig a szállítást túlnyomórészt kerekes gőzhajókkal bonyolították le a nagy folyón. A Mississippi vidékén ez súlyos környezeti ártalmakkal járt, mert a gőzhajók kazánjainak fűtéséhez letarolták a környező erdőket. A legtöbb mississippi gőzhajó kazánrobbanás áldozata lett, de a jég illetve a szabályozatlan folyók medréből kiálló sziklák is sok kárt tettek bennük.
1887. október elsején „az első villamos (már) elindult” a Király utcai végállomás felé a Nyugati indóháztól. Ezzel Magyarországon is megjelent a villamosított közúti közlekedés. Azért gondoljátok meg, barátaim! Kik utazhattak, és valószínűleg utaztak is evvel a villamossal? Reviczky Gyula, Benedek Elek,Jókai Mór, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Ady Endre, Krúdy Gyula, Vajda János, Arany László, Mikszáth Kálmán…
Az érdekesség kedvéért teszem hozzá, hogy ugyanezen a napon, csak huszonegy évvel később, Szegeden is végigcsilingelt az első villamos a Rókusi pályaudvar és a Személypályaudvar között.
1929. október elsején született Házy Erzsébet, Kossuth- és Liszt Ferenc díjas szoprán-ékesnő.
„Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és ilyen szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a magyar operaháznak.” - búcsúztatta megrendülten Mihály András zeneszerző, akkori főigazgató a temetésen, 1982. december harmadikán a csodálatos énekesnőt.
Pályafutását a Rádió énekkarában kezdte, 1951-ben debütált az operaházban Verdi Rigolettójában, az apród szerepében.
Kezdetben lírai szerepeket énekelt, majd az 1960-as évektől drámai szerepeket is. Jelentős részt vállalt új magyar operák bemutatásában. Legnagyobb sikere Puccini Manon Lescaut-jának címszerepe volt, alakítását még ma is az évszázad Manonjaként emlegetik. A premiert követő évben több mint negyven, telt házas Manon-előadást tartottak, amire csak ritkán akadt példa az Operaház történetében.
Házy Erzsébet igazán nem volt nagyképű művésznő: fellépett operettekben, daljátékokban is, és még a mozivásznon is emlékezeteset alakított, például a Gerolsteini kaland, a Felfelé a lejtőn és az Új Gilgames című filmekben. Élete utolsó éveiben énektechnikai problémákkal, memóriazavarokkal, depresszióval is küzdött.
1941-ben ezen a napon jelent meg – a megszűnt Nyugat pótlására – a Magyar Csillag című irodalmi és kritikai folyóirat első száma, Illyés Gyula főszerkesztésében.
1958. október első napján kezdte meg tevékenységét a NASA (National Aeronautics and Space Administration), az USA országos repülésügyi és űrhajózási hivatala, jelenleg a világ legnagyobb űrkutatási szerve. A NASA tevékenységének legfontosabb területei a bolygókutatás és ehhez kapcsolódóan a csillagászat; a Föld beható tanulmányozása a világűrből; a leglátványosabbnak tartott emberes űrrepülések valamint a minden más tevékenysége alapjául szolgáló űrtechnológiai és rakétatechnikai fejlesztések.
1975. október elsején Manilában ismét, negyedszer is megküzdött egymással Muhammad Ali és Joe Frazier. Ha a résztvevőket kérdeznénk, valószínűleg ezt nevezték volna az évszázad mérkőzésének. Ali gyors meccset és kiütést ígért, ennek megfelelően ráment Frazierre, aki a tizenegyedik menetig állta a rohamokat, akkor felszakadt a szemöldöke, a következőkben már szinte semmit sem látott, de nem adta fel. A tizenharmadik menetben már alig ütött, a fogvédője is kirepült a szájából, Ali ezt is kihasználta, újabb vérző sebesüléseket okozott. A 14. menetben a meccsre nem igazán készülő Ali is teljesen kimerült, de így is majdnem sikerült kiütnie a szinte vak Fraziert. A 15. menetre Fraziert nem hagyta kiállni az edzője. Ali később elmondta, ő is fel akarta adni a meccset, annyira fáradt volt, és sohasem érezte olyan közel a halálhoz magát, mint akkor.
A mérkőzés után egy nyilatkozatában némileg törlesztett a sok galádságért, amit Frazier ellen követett el. „Joe Frazier, elmondom a világnak, a legjobbat hozta ki belőlem. Én mondom, pokoli fickó, de áldja meg az isten. Ő minden idők legnagyobb harcosa. Mellettem”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése