Október huszonharmadika,

szépséges, nagy emlékű nemzeti ünnepünk van. 1956-ban ezen a napon robbant ki a forradalom. Erről természetesen külön írok, hisz történelmünk egyik legszebb napja volt.

Kr. e. 42-ben ezen a napon ért véget a macedóniai Philippi mellett vívott húsznapos ütközet – vagy inkább kis háború –, mely során a második triumvirátus két tagjának, Marcus Antoniusnak és az ifjú Octavianusnak a légiói döntő győzelmet arattak a Cassius és Brutus által összegyűjtött sereg felett. Miután október harmadikán Cassius öngyilkosságot követett el, a húsz nappal későbbi második csatában Brutus már egyedül irányította csapatait, kudarca után pedig követte vezértársa példáját.
„Kevéssel azelőtt, hogy átszállította hadseregét Ázsiából, késő éjszaka, egy halvány fényű mécs világánál, az alvó tábor közepén gondolataiba merült, valamin töprengett, s egyszer csak úgy tetszett neki, hogy valaki belép a sátorba. A bejárat felé nézett, s egy óriási termetű, félelmetes és szokatlan külsejű alakot pillantott meg, amely némán megállt előtte. Összeszedte bátorságát, s megszólította: » Ki vagy, ember-e vagy isten? Milyen szándékkal jöttél hozzám?« Erre a látomásszerű alak megszólalt: »A rossz szellemed vagyok, Brutus. Találkozunk Philippinél.« Brutus hidegvérrel ennyit mondott: »Találkozunk.«”
(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok)

1613. október huszonharmadikán Kolozsvárott az országgyűlés Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé, akit aztán napra pontosan hét év múlva – 1620-ban – Besztercebányán magyar királlyá is választottak.

1641-ben ezen a napon a katolikus írek szörnyű vérfürdőt rendeztek Ulsterben: több ezer ír és angol telepest gyilkoltak le.

1873. október huszonharmadikától közvetlen vasúti járattal lehetett Pestről Fiumébe utazni.

1894. október huszonharmadikán nyílt meg Pesten a New York kávéház. Pazar belső tere szintekre és több, egymástól csavart oszlopokkal elkülönített térre tagozódik. A bejáratnál szökőkút várja a vendégeket, a termekben velencei csillárok függnek. A karzatra vezető lépcsőt bronzszobrok díszítik, a mennyezetfreskók pedig Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc munkáját dicsérik.
Röviddel a nyitás után kialakultak az irodalmi és művészi asztaltársaságok, itt volt az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre, a karzaton foglaltak helyet a későbbi Nyugatosok: Osvát Ernő, Heltai, Ignotus, Ady, de Molnár, Krúdy, Móricz, Kosztolányi és Karinthy is itt írták meg első zsengéiket.

1932. október huszonharmadikán született Tóth Ilona orvostanhallgató, akit a forradalom utáni megtorlások során,1957. júniusában végeztek ki. Huszonnegyedik születésnapján részt vett a diáktüntetésen, október 25-én jelentkezett ápolónőnek a Szövetség utcai kórházba, ahol azonban nem tudtak munkát adni neki, így átküldték a Péterffy utcai kórházba, ahol az Önkéntes Mentőszolgálat tagja lett. November elsejétől a kórház kisegítő részletének vezetője lett, aztán bekapcsolódott az illegális ellenálló mozgalmakba, röpcédulákat készített és részt vett az Élünk című folyóirat szerkesztésében. November huszadikán társaival együtt letartóztatták, majd szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélték, és  felakasztották.

1940-ben ezen a napon született Edison Arantes do Nascimento, ismert nevén Pelé, a 20. század egyik legtehetségesebb futballistája, ha nem a legtehetségesebb. A három világbajnoki címmel, számtalan kupa- és bajnoki győzelemmel büszkélkedő brazil csillag 1969. november tizenkilencedikénén, a Rio de Janeiró-i Maracana-stadionban szerezte meg – tizenegyesből – ezredik   gólját a Santos színeiben, a Vasco da Gama csapata ellen. Ezer gól: tetszik érteni?
Rendkívül gyors, erős, technikás és fegyelmezett futballista volt Ő, aki a pályán páratlan taktikai érzékkel és intuícióval rendelkezett. Nem véletlen, hogy az 1958. évi svédországi világbajnokságon a brazil válogatott szövetségi kapitánya lehetőséget adott a mindössze 17 esztendős játékosnak, Pelé pedig a svédek ellen 5:2 arányban megnyert döntőben két találattal hálálta meg mestere bizalmát. Brazília – részben az Aranycsapattól vett taktikának köszönhetően – 1958 nyarán tehát felülhetett a futball trónjára, a zseniális középcsatár pedig minden idők legfiatalabb bajnoka lett.
 
1960-ban e napon különös dolog zajlott az ENSZ közgyűlésén: Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet párttitkár egy fülöp-szigeteki delegált szovjetellenes kirohanását feltartóztatandó, levette cipőjét, és azzal kezdte csapkodni az asztal lapját. Cselekedete a túlfűtött reakciók szimbólumává vált, noha kevéssé lehetett meglepő egy olyan embertől, aki rendszeresen azt kiabálta, „el fogunk temetni”. Ennek ellenére én nem zárom ki, hogy némi vodka előzetes benyakalása is szerepet játszhatott a „táncos Nyikita” – miként Sztálin hívta őt - szereplésében.

A magyarországi rendszerváltás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október huszonharmadikán  került sor a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltására az október tizennyolcadikán megalkotott és huszonharmadikán hatályba léptetett 1989. évi XXXI. törvény alapján az Országház épülete előtt. Az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás kiáltotta ki. Csodálatos pillanat volt, felemelő, csodálatos, reményteli. Reményeink mára kissé elszálltak, de: lesz még magyar köztársaság!