Október huszonegyedike van

Kr. e. 2137. október huszonegyedikén jegyeztek föl az emberiség történetében először napfogyatkozást, éspedig Kínában, Chung K'ang császár uralkodása alatt.

1587-ben ezen a napon a Magyar Királyságban is bevezetésre került a Gergely naptár, öt évvel Itália után. Ebből következően akkor nálunk is kimaradt az évből tíz nap: október huszonegyedike után, másnap, november elseje következett.  Ez közel 3 és fél – 4 millió embert érintett, mert a Királyi Magyarország lakossága az idő tájt – becslések szerint – ennyi lehetett.

1764. október huszonegyedikén született Bihari János, cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. A verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt. Ő, Lavotta János és Csermák Antal képviselték a magyar zenei romantika virtuóz triászát. Ez a nagyszerű zenész az 1800-as évek elején került Pestre, ahol öttagú, hamar hírnévre jutott bandát alapított. Pozsonyban – az országgyűlés idején -, majd Bécsben arattak zajos sikereket. Nem akárkik rajongtak Érte: Bécsben Beethoven, a húszas évek elején, Pesten Liszt Ferenc hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját, és ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott, aztán tényleg eltűnt. Amit még tudunk, hogy öregkorában magára hagyatva élt és halt meg 1827-ben. Nem kevesebb, mint 80 ismert verbunkosnak és magyar dalnak Ő a szerzője. Az vita tárgya, de sokan vélik zenetörténészek közül, hogy a Rákóczi-nótának, sőt a Rákóczi-indulónak is Ő az eredeti szerzője.

1790-ben ezen a napon született Alphonse de Lamartine, a francia romantika egyik legjelentősebb költője, aki lírai művei mellett regény- és drámaíró is volt, továbbá kitűnő politikai szónok: részt vett a Második Köztársaság kikiáltásában, sőt annak kormányában is. Tagja volt az Akadémiának. Az évek múltával egyre jobban baloldalivá vált, egészen addig, hogy az 1848-as forradalomnak élére állt.
Költészetét a lélek mélyén lakó titkos személyiség, az Én megidézése jellemzi. Tárgyai az emlékek, elmúlt szerelmek és a mulandóság. Vallásos idealizmussal átitatott versei egyszerre a francia hagyomány és a megújulás igényével teltek.
Termékeny szerző volt. 1830-ban jelent meg Költői és vallásos harmóniák című jelentős  kötete, de írt történelmi tárgyú művet is, A girondiak történetét  és verses regényt, Jocelyn címmel.
Az angol tavi költők élmény- és hangulatlírájának francia változata a Tó című leghíresebb  verse. Ez az elégia valójában emlékvers, a boldogság emlékének, egyedi nagyszerűségének a verse, amely túllépve a személyes emlékélmény szintjén, filozofikus kérdésfelvetésig vezet, és válik az idő és az időtlenség, az élet és a halál, a természet és az ember ellentéteinek, kapcsolatainak művévé. A halandóság költeménye ez a csodálatos vers, melynek üzenete, hogy a boldogság tünékenysége csak jelképe az egész élet mulandóságának.
Mivel azonban ezt a verset mindenki ismeri, hadd mutassak a nagy Költőtől egy másikat, mai napi útravalóul.

Invokáció
Ki fölgyúltál nekem e sivatag világban,
egekből földre szállt vándor e tájon át!
s felém ragyogtatod a súlyos éjszakában
      a szerelem szent sugarát:
ámult szemem előtt tovább ne titkolózz már,
áruld el a neved, hazád és végzeted;   
  szólj: földi asszony lánya volnál,     
vagy csak egy égi lehelet?

Az örök fény ölén melenget már a holnap?
Vagy itt lenn, kínja közt a gyásznak és nyomornak,
itt kell járnod tovább kimért ösvényedet?
Ó légy bár földi nő, vagy angyala a mennynek,
s akárhogy hívjanak, bárhol legyen hazád:
      hadd áldozzam rád életemnek
      szerelmét és alázatát!

Ha sorsod egy velünk, s a sírba egy halál visz:
vezérelj, gyámolíts és tűrd el kegyesen,
hogy fölcsókolja szám szent lábaid porát is.
De ha nem otthonod mégsem e földi börtön
s angyalai hugát, visszaszólít a menny:
akit csak pár napig szerettél itt a földön,
      emlékezzél rám odafenn!
(Rónay György fordítása)

A Nagy Költővel, Lamartine-nel pontosan egyidős a francia nemzeti trikolór, minthogy 1790. október huszonegyedikén lett ez a zászló Franciaország nemzeti jelképe.

1805. október huszonegyedikén a vérfürdőbe torkollott trafalgari csatában a francia-spanyol flotta a dél-spanyolországi Cádiztól délnyugatra megsemmisítő vereséget szenvedett az angoloktól. A francia hajóhad parancsnoka, Pierre Charles Jean-Baptiste de Villeneuve vérbeli tengerész családból származott, aki tizenöt évesen lépett be a haditengerészethez. Az angol hajóhadat pedig Horatio Nelson tengernagy vezette: ő már régebben is legyőzte a francia flottát.
A franciáknak 33 hajója volt plusz a spanyol hajók, miközben az angoloknak 27 hajója volt.Délelőtt a franciák voltak fölényben de délutánra a helyzet megváltozott.A francia flotta parancsnokai nem tudták kivédeni az angol támadásokat.Egy süllyedő francia hajóról még puskatűzzel fogadták Nelson hajóját aki a közelben cirkált.Egyébként ekkor kapott halálos sebet Nelson.Néhány órával később a francia -spanyol egyesített hajóhad összeomlott és a csatából az angolok kerültek ki győztesen: azonban legjobb tengernagyuk, a kiváló Nelson meghalt.

1833-ban ezen a napon született Alfred Nobel, svéd vegyészmérnök, feltaláló és gyáros. Feltalálta az iniciálgyújtást, a dinamitot, előállította a robbanózselatint, mellyel biztonságossá tette a nitroglicerin használatát. 1884-ben a Svéd Akadémia tagjává választotta, és az uppsalai egyetem tanára lett. 1889-ben feltalálta a füst nélküli lőport. Érdeklődése a természettudományokon kívül az irodalomra és más művészetekre is kiterjedt. 1895-ben írt végrendeletével létrehozta a Nobel Alapítványt. Az 1957-ben felfedezett 102. rendszámú elemet róla nevezték el nobéliumnak.

1878. október huszonegyedikén született Krúdy Gyula. Krúdynak hívői vannak, rajongói vannak, ízlelve élvezői vannak, akik gyűjtik a könyveit, újra meg újra olvassák oldalait, egymásnak idézik mondatait. Krúdy egyszerre széles olvasókörök népszerű írója és irodalmi ínyencek szellemi csemegéje. És soha senki se vonta kétségbe, hogy a magyar prózastílus egyik legeslegnagyobb művésze. És ez a bűvész-művész, akinél minden mondatról úgy képzeli az olvasó, hogy hosszú műgonddal csiszolta mestere - a magyar irodalomnak alighanem a legtermékenyebb írója, lehetséges, hogy Jókainál is több betűt írt le, holott ő csak ötvenöt évet ért meg. Regényeinek száma hatvan fölött van, novelláié és elbeszéléseié meghaladja a háromezret, s ezekhez ifjúkorától mindhalálig szakadatlanul publicisztikai cikkeket fogalmazó újságíró volt. Káprázatos jelenség! Ő a leglíraibb epikusa a magyar irodalomnak. Akár írói önvallomásnak is felfoghatjuk egyik, a művészi ihlet pillanatait felsejdítö emlékezését. „A lélek - írja Krúdy - észrevétlenül és tudatlanul komponál meséket, melyekből mint földöntúli zene csendül elő a hullámmormolás, a nyírek susogása és a víz felől kerekedő esti szellő danája, mintha ezer fátyolszöveten át hallgatnánk túlvilági szellemek muzsikáját, s elmosódottan, halkan szűrődik a légen át egy távoli faluból az esti harangszó."
Különösen az Ezeregyéjszaka meséiből kölcsönzött hőse, Szindbád vándorlásainak színtereihez illenek az ilyen lírai hangulatok. Ismeretlen városkákban, isten háta mögötti helyeken, a múltat mozdulatlanul őrző házakban, ódon sikátorokban, elfelejtett emberek között találkozunk Szindbáddal; csendes őszi délutánokon, pirosló alkonyaiban, hófúvásban. A vörös postakocsi ilyen és hasonló helyekre viszi el különc utasait, időben és térben nehezen körülhatárolható, olykor sejtelmes világba.

1912-ben ezen a napon született Solti György zongoraművész, karmester. Repertoárja több mint kétszázötven év zenetörténetét ölelte fel. A régi klasszikusok közül dirigálta Bach, Purcell, Gluck, Haydn műveit, köztük oratóriumokat és operákat is. Mozart zenéjével fiatalon megismerkedett, az és végigkísérte életét. Különös figyelmet szentelt a magyar zeneszerzők Bartók, Kodály, Weiner műveinek népszerűsítésére.

1941-ben ezen a napon született Jankovics Marcell, Kossuth- és Balázs Béla díjas rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. Rajzfilmjei közül kimagaslik a János vitéz, a Fehér ló fia, Az ember tragédiája és a Magyar népmesék sorozat.

1971-ben október huszonegyedikén az irodalmi Nobel-díjat Pablo Nerudának ítélték. Nagyon, nagyon helyesen!