Október huszonötödike a századok során

Mindenek előtt és felett: 1881-ben ezen a napon az andalúziai Málagában  megszületett Pablo Picasso, azaz – csak azért is ideírom! - Pablo Diego José Santiago Francisco de Paula Juan Nepomuceno Crispín Crispiniano de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz Picasso, az a Művész akit a történelem ritkán, egyszer-egyszer produkál: száz évenként egyszer-egyszer.
 Különleges vitalitása és intelligenciája, karizmatikus egyénisége, kimagasló tehetsége tette azzá a Nagy Művésszé, akinek ismerjük. Úgy élt, ahogy élni akart, azt festette, amit csak ő látott, az emberiség két arcát. Volt minden: nagyon szegény és nagyon gazdag. Mi volt a titka? Főúrian volt szegény, nagyvonalúan arcátlan, fájdalmasan vidám: igazi, szélsőséges spanyol, féktelenül, de nagyon rokonszenvesen exhibicionista és sugárzóan emberi. Nem tudott élni barátság, szerelem, szenvedély nélkül. De az igazi, a mindent elsöprő, legnagyobb szerelme, barátja, szenvedélye a festészet volt.
Sokan megpróbálták utánozni stílusát – naná: eredménytelenül -, de sokan pocskondiázták is, lebecsülték. Képei eleinte botrányt kavartak, majd ámulatot keltettek. A festőiskolában, ahol tanult, példátlan gyorsasággal magáévá tette a hagyományos technikai ismereteket. Mindent zsebre vágott, ami érkezése előtt már elhangzott a festészetben. Szárnyait magasan az intézményesített tudás felett bontotta ki. Picasso szerint egy festőnek nem csak nézni kell, hanem látni is.
Hosszú - majd száz évnyi - élete során személyében végigjárta a képzőművészet történetének, fejlődésének útját; helye vitathatatlanul a 20. századi művészet legnagyobbjai között van. Mi több: az egyetemes képzőművészet legnagyobbjai közt.

"A természet realitás persze, de az én festővásznam sem kevésbé."
"Az ember - akár akarja, akár nem - a festészet eszköze; az diktálja jellemét, külső megjelenését."
"Tiszta, fehér festővászon előtt felizgulok, érzékeny leszek, mielőtt elkezdek festeni."

990-ben ezen a napon hatalmas földrengést jegyeztek föl a krónikák az itáliai Benevento térségében, ötven kilométernyire Nápolytól.

1415. október huszonötödikén vívták V. Henrik angol király és Charles d'Albret connétable seregei az agincourt-i (azincourt-i) ütközetet, mely során a szigetországiak bravúros győzelmet arattak a többszörös fölényben harcoló franciák ellen. A hadtörténeti kuriózumnak számító diadal nyomán új szakasz kezdődött a százéves háborúban, amelynek végén Angliát csak Jeanne d'Arc váratlan fellépése akadályozta meg Franciaország meghódításában.

1492. október huszonötödikén a Santa Maria – Kolumbusz Kristóf vezérhajója – Dominika partjaihoz érkezett.

1781-ben ezen a napon adta ki II. József  német-római császár és magyar király a Magyarországra és Erdélyre vonatkozó türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon három pátensnek, melyeket József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni.

1790. október huszonötödikén tartotta meg Kelemen László - az első magyar színigazgató, színműíró és fordító - magyar színtársulata első előadását a budai Várszínházban. Bemutatásra került Simai Kristóf Igazházi című darabja.

1825. október huszonötödikén született ifjabb Johann Strauss, kit kortársai a "Keringőkirály" névvel illettek. Nemcsak bravúros zenészként és kiváló zeneszerzőként, hanem jó szervezőként is részt vett a bécsi zenei életben: 1863 és 1870 között az udvari bálokat vezette, és talán ebből kifolyólag később, 1877-ben a párizsi operabál rendezésével is megbízták. Több száz keringőjét, több tucat polkáját, indulóit és színpadi műveit (operettjeit) napjainkig szívesen adják elő a világ hangversenytermeiben és operettszínházaiban. Egyik legnépszerűbb művével, a Kék Duna-keringővel 1867-ben óriási sikert aratott Párizsban,  1872-ben pedig, amerikai vendégszereplésekor a népszerű bécsi zenei stílusok, a keringő, operett, polka képviselőjeként mutatkozott be. Az elismerés itt is osztatlan volt.

1838-ban ezen a napon született Georges Bizet, a nagyszerű francia zeneszerző. Igaz azonban, hogy kortársai idegenkedve fogadták színpadi kísérleteit és drámai zenéjének szokatlan, realisztikus hangját. Sem első operája, a Don Procopio, sem a gyönyörű Gyöngyhalászok  nem nyerte el a nézők tetszését. Ez követően más szerzők műveinek átdolgozásából és zongoratanításból élt. 1871-ben besorozták a Nemzeti Hadseregbe a francia-porosz háború miatt, így kevés ideje maradt a komponálásra. 1871-ben írta zongorára a Gyermekjátékok című sorozatot, valamint a Dzsamilé című egyfelvonásos operáját. A párizsi Vaudeville-színház igazgatójának kérésére írt Daudet Az arles-i lány című elbeszéléséhez kísérőzenét. Ezt áthangszerelte nagyzenekarra, és ez végre hangversenydarabként sikert aratott. Élete utolsó alkotása a Carmen volt, amellyel azt remélte, hogy végre áttöri a francia közönség közönyét. A várt siker elmaradt, és a bemutató után néhány nappal a nagybeteg zeneszerző elhunyt. A Carmen későbbi előadásai viszont már hatalmas sikereket arattak, a mű pedig a közönség egyik nagy kedvence lett, és a mai napig az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott opera.

1861-ben e napon született Rippl-Rónai József, a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. A francia posztimpresszionisták, az úgynevezett Nabis-csoport tagja volt, a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője. Művészetét gazdag színvilág, bátran stilizáló vonaljáték, dekorativitás jellemzi. 1889-től alakította ki saját formanyelvét, amikor elszakadt a Munkácsy-hatástól. Főbb és legismertebb művei voltak a Kuglizók, az Apám, anyám, a Nő fehérpettyes ruhában és az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett.

1896. október huszonötödikén nyílt meg az Iparművészeti Múzeum Budapesten, az Üllői út 33-37. szám alatt. A gyönyörű szecessziós épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte,  kupoláját és tetejét Zsolnay kerámia díszíti. A kupola körül négy allegorikus figura áll- Oppenheimer Ignác alkotásai-, akik az iparművészet négy ágát jelképezik. Az egyik alak női torzót tart a kezében (díszítő szobrászat), a mellette lévő kancsót (kerámia), a harmadik szoborserleget (ötvösség), az utolsó pedig egy orsót, amely a textilművészetet szimbolizálja.
A történeti gyűjtemény magját a Magyar Nemzeti Múzeumból áthelyezett "egyetemes régiségek" jelentették, míg a kortárs gyűjtést világkiállítási vásárlások és neves cégek  ajándékai alapozták meg.

1983-ban ezen a napon amerikai csapatok szállták meg a kicsiny Grenadát. A szigeten – kubaiak irányításával – építés alatt álló repülőteret, amely nehéz katonai szállítógépek landolását is lehetővé tette, az USA a szovjet–kubai katonai behatolás előkészítéseként fogta fel. Az Egyesült Államok állítása szerint az inváziót a Dominikai Közösség miniszterelnök-asszonyának kívánságára indították, más információk szerint azonban ez volt az első olyan háború, amit az USA tisztán egy döntéshozó szoftver döntése nyomán indított el. Mindenesetre – én így gondolom – nem szolgált az USA nagyobb dicsőségére egy ilyen kicsinyke sziget váratlan lerohanása. Nem volt túl meggyőző az érvelés uraim, nem volt!  Amúgy az Egyesült Államok mellett a Dominikai Közösség és öt másik karibi ország fegyveres erői is részt vettek a grenadai hadműveletben.

2011-ben október huszonötödikén az itáliai Cinque Terrén, a La Speziához közeli Val di Vara és Lunigiana városkákat felhőszakadásszerű esők és következtükben évtizedek óta nem látott, óriási áradások pusztították. Helyenként pár óra leforgása alatt 500 mm csapadék hullott. Az eső kevés helyet kímélt meg, de a leghevesebb záporok Liguriát érték: Monterosso, Val di Vara, Lunigiana és Levanto városkákban az utcákon hömpölygött a sárral keveredett víz, és halálos áldozatokat is követelt az ítéletidő.

Születése napján Isten éltesse sokáig Kovács Katit, a kitűnő énekesnőt!