1552-ben ezen a napon a török felhagyott Eger ostromával, és elvonult a vár alól.
A Kara Ahmed vezette 60-70 ezer főnyi sereg szeptember kilencedikén érkezett a Felvidék kapujának tartott egri vár alá, amelyet Dobó István vezetésével mintegy 2500 főnyi őrség védelmezett. Szeptember tizenegyedikén megérkezett a többi oszmán had is, és megkezdődött Eger körbekerítése. Ali pasa – ugyanaz, akit Arany Jánostól ismerünk - serege a vár keleti és északi, Ahmedé a déli és nyugati részét szállta meg.
Dobó csapatai felét a főhadnagyok irányításával a várfalak védelmére küldte, seregének másik felét tartalékban hagyta. A csak gyenge palánkkal rendelkező város oltalmazására nem is gondolhatott. Ellenkezőleg: inkább felégette Eger épületeit, hogy az ostromlók azokban ne találjanak védelmet.
Szeptember tizenhetedikén, miután előző nap az ellenség teljesen körbezárta a várat, így szigetelve el a külvilágtól, elkezdődött a vár 12 napig tartó kíméletlen erejű lövetése 16 faltörő és 100 kisebb ágyúval.
A végváriak eközben többször kitörtek a várból. Október tizenkettedikén megkezdődött az ostrom utolsó periódusa. A szerdár ekkor rendelt el egy összehangolt, koncentrált támadást, mely estig elhúzódott. A küzdelem a legintenzívebben az Ó-kapunál bontakozott ki, ahol 8-10000 főt számlált az ellenséges had. A Tömlöc-bástyánál és a Bolyki toronynál körülbelül ugyanennyien lehettek. Az Ó-kapunál Mekcsey, a Tömlöc-bástyánál Dobó irányította a védelmet. A roham még hevesebben folyt tovább a következő napon. Ahmed a gyalogosokon kívül a lovasokat is bevonta az ostromba. Az elsődleges cél ekkor már a Föld- és Tömlöc-bástya birtoklása volt, de érintette roham a Bolyki-tornyot és az Ó-kaput is. A Föld-bástyánál a várnagyok hívására még a parasztasszonyok is részt vettek a falak védelmezésében. Az oszmán had számára e döntőnek szánt kétnapos küzdelem igen nagy emberveszteséggel járt. A végváriak közül háromszázan meghaltak és kétszázan megsebesültek. Az offenzíva 39. napján „Isten végzéséből bekövetkezvén a téli évszak és a hideg idő, a beállott esőzés és havazás miatt eltűnt a nyugalom és türelem; az élelmiszerekből való szükség aggasztotta a sereget, a hidegség megzavarta a jószágok nyugalmát. Jobbnak és célszerűbbnek tartották, ha a vár alól elvonulnak s felhagynak a vívással és harccal.” -olvasható Dzselalzade Musztafának az egri vár ostromáról írt beszámolójában. És Felnémetet felégetve gyorsan elvonult Eger alól Ahmed győzhetetlennek hitt serege. A várbeliek ezen események mögött cselt gyanítottak, és egy darabig még teljes harci készültségben várakoztak. Csak később, mikor bizonyossá vált a diadal vették üldözőbe a végvári huszárok a visszavonulókat, majd gazdag zsákmánnyal tértek vissza. Eger várát nem sikerült elfoglalni a töröknek, és maga a Felvidék negyvennégy évig mentesült az oszmán hódítástól: ez volt Eger és az egri hősök igazi érdeme.
1760. október tizenhetedikén született Claude Henri de Rouvroy, comte de Saint-Simon, francia gondolkodó, a szociológia egyik előfutára, utópista szocialista. A társadalmi fiziológia szükségességét hirdette, ami a társadalmat természettudományos egzaktsággal vizsgálva segítséget nyújthat egy új organikus rendszer, az ipari társadalom megteremtésében. Felfogásában ez tudományosan irányított jóléti rendszer, a mindenki által végzett hasznos munka társadalma, amelyet vállalkozók, tudósok és művészek vezetnek majd, s amelyben megszűnik a kizsákmányolás, és amelynek lesz egy, a tudományos pozitivizmusra épülő közös eszmeisége, egy új vallása.
1803. október tizenhetedikén született Söjtörön Deák Ferenc, a Haza Bölcse, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. Deák az 1832-36-os országgyűlésen kapcsolódott be a modern, polgári Magyarországért vívott küzdelembe, majd az első felelős magyar kormány minisztere, a szabadságharc bukása után pedig a passzív ellenállás vezéralakja lett. Pályafutására a kiegyezés nagy művével, a dualista állam alapjainak lerakásával tette fel a koronát.
Amikor 1876. január 28-án befejezte küzdelmes és eredményes földi pályafutását, személyében a 19. század egyik legtehetségesebb politikusa távozott, aki állhatatosságával, őszinteségével, kitartásával és remek gyakorlati érzékével – végig a jog útján maradva – megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének törvényi kereteit. A politikus életműve, a dualista rendszer utóbb fél évszázadon keresztül fennmaradt, teljesítménye nyomán tehát mindmáig joggal nevezzük őt a haza bölcsének.
„Az embereket puszta eszközöknek soha ne tekintsd, bármilyen alant álljanak is! Tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot!”
„Boldogságunk nem csekély részben önmagunktól függ, s boldogtalanságunkat többször okozzák önhibáink, mint mások gonoszsága.”
„Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.”
„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása.”
1907. október tizenhetedikén Bergamóban megalakult az Atalanta Bergamasca Calcio, a Società Ginnastica Atalanta klubon belüli labdarúgócsapat, amely jelenleg a Serie-A-ban szerepel. A csapat közismert becenevei a Nerazzurri, valamint az Orobici.
1915-ben ezen a napon született Arthur Miller, amerikai drámaíró és esszéista, de filmforgatókönyvet is írt. Ha általánosságban kívánnám jellemezni drámáit, azt mondanám, hogy az élet céltalanságát, ürességét, az ember kiszolgáltatottságát és áldozat voltát hangsúlyozták s állították színpadra.
Drámai hősei érzik a XX. századi ember magányát, érzik a körülöttük egyre szűkebbre szoruló kört, de nem egykönnyen nyugszanak bele az elszigeteltségbe, ki akarnak törni az acélkörből, mert nem hiszik, hogy az életnek nincs értelme, mert meg akarják találni - legalább álmaikban, vágyaikban - az értelmes élet útját. Nem Faustok, akik az ördöggel szövetkeznek a megismerésért, hanem akaratos emberek, akik bíznak a megismerhetőségben. A milleri hősök kisemberek, átlag amerikaiak, akik azonban vágyban, akaratban, kitartásban a görög tragédiák hőseivel vetekszenek.
Miller nem értett egyet azzal a drámaírói módszerrel, amelyben a társadalom egyre kisebb mértékben van jelen, mert azt vallotta, hogy a drámaíró feladata, a "mindennapi életet ábrázolja a nap világánál". Hitte, hogy a műnek tendenciózus mondanivalójúnak kell lennie: "Ha valaki azt hiszi, hogy lehet darabot írni érdek nélkül, az éppen úgy téved, mint aki azt hiszi, hogy lehet szeretni közömbösen" -írta.
És azt is gondolta, hogy az írói eszme, a gondolat az, amely a művet egybefogja, és feloldja a nézőtéren ülő ember magányosságát is, hiszen sok más társával egyidőben és azonosan kényszerül reagálni a dráma mozzanataira: "komoly dolognak tartom a színházat, olyannak, amely az embert emberibbé teszi - vagy teheti, és megszabadítja magányosságától" - vallja művei előszavában.
Mit is szeretek Tőle legjobban? Hadd vegyem előre egy ritkán játszott, pedig szerintem remek drámáját, a Két hétfő emléke címűt. Nem is tudom, színházban előfordult-e valaha nálunk, egy tévéjátékra emlékszem, az biztosan volt.
Aztán persze a nagyhírűek következnek: az Édes fiaim, a Salemi boszorkányok, a Pillantás a hídról, a Bűnbeesés után, a Közjáték Vichyben és az Ügynök halála. Hagytam ki valamit?
1957-ben ezen a napon ítélték az irodalmi Nobel-díjat Albert Camus-nek. Nagy-nagy joggal.
1967-ben New Yorkban első ízben került színre a Hair.
1979. október tizenhetedikén a Béke Nobel-díjat Teréz anyának ítélték
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése