Október ötödike,

Raoul Wallenberg emléknapja van, Rá emlékezünk, az emberre az embertelenségben.
Wallenberg svéd diplomata a nácik által megszállt Magyarországon több ezer magyar zsidó életét mentette meg. Az ő tiszteletére nevezték ki október ötödikét az Embermentők Emléknapjává. Amerikában 1992 óta ez a nap a Raoul Wallenberg emléknap, míg Magyarországon tizenhárom éve emlékezünk Rá.
Wallenberg az egyik legbefolyásosabb svéd családba született 1912-ben, majd felnőttként diplomata pályára lépett. Első diplomáciai megbízásaként követségi titkárrá nevezték ki Magyarországon, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy segítse a zsidók menekülését. Wallenberg a vészkorszakban 4500 svéd beutazási vízumot bocsátott ki a menekülők számára. 1944. január tizenharmadikán a szovjetek letartóztatták és elhurcolták. A halála pontos ideje máig ismeretlen.
2003-ban posztumusz Budapest díszpolgárává avatták.

1713-ban ezen a napon született Denis Diderot. A francia felvilágosodás tudatformáló munkálkodásában a három legfőbb író-gondolkodó-filozófus-publicista Voltaire, Rousseau és Diderot volt. Voltaire mindenekelőtt az értelem, a hideg, józan ész, a gúnyos kritika bölcse. Rousseau az érteni akaró és megértést váró érzelem előharcosa. A legfilozofikusabb elme közöttük Diderot, aki bölcseleti tanulmányaiban is. regényeiben és szépirodalmi jellegű dialógusaiban és fő művében, a Nagy Enciklopédia szerkesztésében az értelem és érzelem összhangjára, a méltányosságra, a tudat korlátlan fejlődésére igyekszik utat mutatni. Alakja indokolhatatlanul elhomályosodott Voltaire és Rousseau mindig előtérben maradt emléke mögött. Holott - vélekedésem szerint - ott kell látni őt egyenrangúként a másik két fő alak mellett.
Ami irodalmi munkásságát illeti: írt szentimentális drámát A tövénytelen fiú és A családapa címmel, drámai költészettel társítva azokat, mint amilyen a Színészparadoxon, amelyben a dráma új elveit hirdeti meg, a valódi élet komoly, nemzeti, de nem tragikus burzsoá színjátékát a klasszikus francia dráma erőltetett szabályaival szemben.
Fő műve persze, és legismertebb regénye, Az apáca, melyben egy kolostorba zárt lány tragédiáját mutatja be. A mű egyházellenessége miatt csak Diderot halála után jelenhetett meg. A Mindenmindegy Jakab című munkája újító erejű volt a regények struktúrájának és tartalmának szabályait illetően, egyúttal filozófiai gondolatokat közvetített a szabad akarat kérdéséről. A Rameau unokaöccse egy tragikomédia, amelyben az értelmiségi fiatalság „bohém" életformája jelenik meg társadalmi és lélektani szempontból.
Isten tán megbocsátja nekem, de én legjobban a Fecsegő ékszerek című művét szeretem, ezt a nagyon szabadszájú, nagyon szabados témájú, nagyon szerethető regényét.
 

1781-ben október ötödikén született Bernard Placidus Johann Nepomuk Bolzano , prágai születésű, szudétanémet matematikus, filozófus. Jelentős ismeretelméleti tanokat dolgozott ki; ez az érdeklődés okozta, hogy a matematikának is a filozofikus oldala érdekelte és kevésbé a konkrétumok. Egy helyütt ezt írta magáról: ,,…a matematikának kizárólag az a része érdekel, amely egyben filozófia is."
A végtelennel kapcsolatos ellentmondásokról szóló Paradoxien des Unendlichen című könyvét csak 1851-ben, halála után három évvel adta ki egy tanítványa. Itt jelent meg először a halmaz szó (Menge). A végtelen fogalmának tárgyalása során Bolzano sok olyan eredményt kapott, ami előfutára volt Georg Cantor végtelen halmazokkal kapcsolatos munkájának. Sikerült olyan függvényt találnia, amely folytonos ugyan, de sehol sem differenciálható.

1825. október ötödikén született Xantus János, magyar természettudós, utazó, néprajzkutató, az MTA levelező tagja. Növény- és állattani kollekciójával jelentősen gazdagította a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, ő volt a pesti Állatkert első igazgatója, négy kalandos útikönyv és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás szerzője.

1851-ben ezen a napon született Ditrói Mór, színész, rendező, színházigazgató. 1896-ban Ő lett a Vígszínház művészeti ihgazgatója. Legendás társulatával új korszakot nyitott a magyar színészet történetében. Kemény, nem mindig finom modorú rendezői módszerrel alakította ki a  vígszínházi stílust, melynek lényege: átélésre és őszinteségre törekvő, sallangmentes, tökéletesen összehangolt színészi játék. Minden produkció színrevitelében aktívan részt vett, de nevét nem engedte szerepeltetni a színlapon.

1864-ben szörnyű nap volt október ötödike Calcuttában, Nyugat-Bengália fővárosában. A várost majdnem teljesen lerombolta egy ciklon, közel 60 000 áldozatot követelve.

1917. október ötödikén született Szabó Magda. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett: 1958-ig nem publikálhatozz, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól datálható áttérése a lírától a regényírásra.
Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író lett. Sorra követték egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút, valamint a Régimódi történet, melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

1936. október ötödikén született Vaclav Havel, cseh író, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök.
Az 1968-as csehszlovákiai invázió után eltiltották a színháztól, általában az irodalomtól, ezután fizikai munkás lett. Mivel részt vett a Charta’77 mozgalomban (mint szóvivő), öt és fél évre bebörtönözték. Szabadulása után ő lett az emberi jogok és a politikai liberalizáció fő szószólója. A csehszlovákiai  bársonyos forradalomban vezető szerepet töltött be, így lett a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnöke.
Ami irodalmi munkásságát illeti drámái a cseh neoavantgárd dráma abszurd irányzatába tartoznak, közülük a legjelesebbek: a Kerti ünnepély, a Leirat és az Audiencia. Nem színpadi művei közül én a Levelek Olgának című „regényt” szeretem legjobban.

1951-ben ezen a napon született Bob Geldof, ír származású rock-punk-énekes, zeneszerző, színész, politikai aktivista. Ha máshonnan nem, onnan biztosan ismerni illik, hogy a Pink Floyd The Wall-jában ő játszotta a főszerepet, Pinket, és nem akárhogyan.
Zenekara amúgy a The Boomtown Rats volt. Van?