Október 24.

1632. október huszonnegyedikén született Anton(i) van Leeuwenhoek, németalföldi zoológus. Ő volt az első, aki maga csiszolta nagyítólencsével vizsgált állóvizet, és fel is fedezte benne az ázalékállatkákat. Nagyítólencséit ő maga csiszolta kitűnően, és azokból egyszerű mikroszkópokat készített, és valószínűleg Robert Hooke Micrographia című illusztrált könyvének hatására végzett velük tudományos megfigyeléseket.  Őt tarthatjuk a mikrobiológia megteremtőjének, akinek olyan felfedezéseket köszönhetünk, mint például a vörösvérsejtek, az egysejtű organizmusok, a baktériumok, a hímivarsejtek, vagy a harántizmok rostjai.

1648-ban ezen a napon Osnabrück és Münster városában kötötték meg a hadviselő felek a harmincéves háborút lezáró egyezményt, melyet az utókor vesztfáliai béke néven őrzött meg. A szerződés, mely jelentősen átrajzolta Európa térképét, tartós fegyvernyugvást ugyan nem hozott, ám mégis meghatározta a kontinensen évszázadokon át folytatott hatalmi politika alapelveit, és lerakta a modern diplomácia alapjait.
1618-tól szörnyűséges háború zajlott Európában, amelybe a kontinens csaknem minden állama bekapcsolódott. Az első általános európai konfliktussá vált harmincéves háború egyszerre volt az utolsó nagy vallásháború a katolikusok és protestánsok között, amely végül a két vallás egyenrangúsítása szellemében rendeződött, illetve a hatalmi érdekpolitika szabályai szerint folyó dinasztikus küzdelem, amely az európai egyensúlykeresés jegyében záródott le.

1790-ben ezen a napon született Teleki József, történetíró, jogász, 1842 – 1848 között Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, az Akadémia társalapítója és első elnöke. Történetíróként legfőbb munkája a Hunyadiak kora Magyarországon nagyszabású műve volt.

1882. október huszonnegyedikén született Kálmán Imre, elsősorban operettjeiről neves zeneszerző és karmester. Csodagyerek zongoraművészként ünnepelték, de a zongorista karrierről  betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Röviddel ez után Bécsbe költözött és 1938-ig, az anschlussig ott is maradt. Azután zsidó származása miatt az Egyesült Államokba menekült.
1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Nagysikerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.

1913. október huszonnegyedikén – száz évvel ezelőtt – született Tito Gobbi olasz baritonista, aki az ötvenes, hatvanas évek egyik nagy operasztárja volt. Volt Don Giovanni Salzburgban, aratott zajos sikert a Szerelmi bájitalban, és operafilmekben is, egyebek között a Zeffirelli alkotta Toscában.

1927-ben ezen a napon született Gilbert Bécaud, francia sanzonénekes, színész, zeneszerző, "Monsieur 100 000 Volt" - ahogy hazájában emlegették.

1929-ben ez a nap csütörtökre esett, és ez volt a fekete csütörtök. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont huszonnyolcadikán jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott. Lényegében így és evvel kezdődött az 1929 – 32-es nagy gazdasági világválság.

1936. október huszonnegyedikén született Bill Wyman, angol zenész, aki a Rolling Stones basszusgitárosaként lett ismert 1962 és 1992 között. 1997-től kezdődően saját zenekarával koncertezik és készít lemezeket. Tevékenykedett film- és zenei producerként, szerzett zenét mozifilmekhez és televíziós produkciókhoz. Első zenekara a The Cliftons volt, ahol még Lee Wyman művésznéven szerepelt.