Október 3.

A legendák hagyománya szerint 4346 évvel ezelőtt, Kr.e. 2333-ban e napon alapíttatott meg a Ko Chosön birodalom, vagyis Korea. Mindenesetre az biztosan nem csak a véletlen műve, hogy az 1948 májusában megtartott választások után, mikor kikiáltották a Koreai Köztársaságot (Dél-Koreát), október harmadik napját a nemzet alapításának napjává, nemzeti ünneppé tették.

Találkozunk Philippinél?
Igazából lenne aktualitása, mert Kr.e. 42-ben ezen a napon vette kezdetét az a húsznapos ütközet - vagy inkább kis háború –, mely során a második triumvirátus két tagjának, Marcus Antoniusnak és az ifjú Octavianusnak a légiói döntő győzelmet arattak a Cassius és Brutus által összegyűjtött sereg felett. Miután mindjárt az első csata után, október harmadikán Cassius öngyilkosságot követett el, a húsz nappal későbbi második csatában Brutus már egyedül irányította csapatait, kudarca után pedig követte vezértársa példáját. Bár ez az október harmadiki csata döntetlen eredménnyel végződött, a „felszabadítók” – ahogyan az összeesküvők nevezték magukat - Cassius öngyilkosságával elveszítették legtehetségesebb stratégájukat, akit Brutus nem tudott megfelelően helyettesíteni.

1839-ben ezen a napon nyílt meg Itália első vasútvonala Nápoly és Portici között. Ez a kétvágányú vonal mindössze 7,25 kilométernyi volt, és a királyi palotát kapcsolta össze a tengerparttal. (Ne feledjük: ekkor még nem volt egységes Olaszország, létezett a Két Szicília Királysága I. Ferenc uralkodása alatt. És az ő székhelye Nápolyban volt.)

1863. október harmadikán Abraham Lincoln elnöki rendeletben rögzítette a Hálaadás Napjának időpontját: már abban az évben a Hálaadás Napja november utolsó csütörtökjén volt, és azóta mindig erre a napra esik az egyik legfontosabb nemzeti ünnepe az Egyesült Államoknak. Sok amerikai a hivatalosan is munkaszüneti napnak nyilvánított csütörtököt követő pénteket is kiveszi szabadnapként. Ezen a négynapos hétvégén a közeli családtagok gyakran messziről hazautazva összegyűlnek, hogy együtt ünnepelhessék a hálaadást, melynek elmaradhatatlan tartozéka a hálaadásnapi vacsora az elmaradhatatlan pulykával, mely olyannyira egybeforrt az ünneppel, hogy a hálaadást néha „pulyka napnak” (Turkey Day, T-Day) is nevezik.

1897-ben ezen a napon született Louis Aragon, francia költő, regényíró, esszéista, kritikus, politikai aktivista. Élete – mint Dominique Arbannak mondta egyszer maga Aragon – felfedező élet volt. Aragon sohasem szűnt meg felfedezni, s még az utolsói éveiben megjelent írások is tartogattak meglepő újdonságokat az olvasók számára. Pedig tevékenységének vannak olyan állandó vonásai, amelyek alkalmasak arra, hogy irányzatok képviselőjévé tegyék. Aragon - legalábbis a harmincas évektől - úgy jelentkezett a közvélemény előtt, mint a szocialista realizmus egyik fő nyugat-európai képviselője. A polgári kritika ezt általában becsmérlően vette tudomásul, és ha valamilyen értéket elismert munkásságában, akkor azt inkább a szürrealizmussal hozta kapcsolatba. Ugyanakkor a marxista kritika nagyra értékelte Aragon realizmushoz való fordulását, de szívesen elfelejtkezett szürrealista vonásairól.
Noha vitathatatlan kommunista elkötelezettsége, politikai orientációja, azért nem árt tudni: lírájában a szerelem és a társadalmi-politikai elkötelezettség egységben nyilvánul meg, elválaszthatatlan egymástól. Kevés költő van, aki olyan mély meggyőződéssel tudta dicsérni a „szelíd szerelmet”, mint ahogy ezt Aragon tette, különösen azokban a versekben, amelyeket a második világháború után, az ötvenes-hatvanas években írt. Marxizmus ide, kommunista nézetek oda, én bizony szeretem Aragon költészetét. És másokat is erre bíztatok!

Nincs boldog szerelem
Semmi sem végleg az emberé Gyöngesége
Ereje szíve sem S hogyha kitárja két
Karját árnyéka a kereszt árnyéka épp
S csak összetöri ha öleli örömét
Furcsa és keserű meghasonlás a léte
És nem boldog a szerelem

Élete Olyan az mint a másfajta sorsra
Szánt fegyvertelenül szolgáló katonák
Hajnalban kelteni őket mi haszna hát
Ha estére is éppoly tétlen-tétovák
Mondjátok Életem De ne könnyeket ontva
És nem boldog a szerelem

Szerelmem gyönyörű szerelmem szenvedésem
Magamban hordalak mint sebzett madarat
S nem sejtve néznek ők hol utunk elhalad
Ismétlik a szivem szőtte szép szavakat
Melyek nagy szemedért meghaltak alig-élten
És nem boldog a szerelem

Késő nincs már idő az élni-tanuláshoz
Egy szívvel sírjuk el mikor az éj takar
Mennyi kínból fakad akármi röpke dal
Percnyi kis örömért fizetni mennyi jaj
S mennyi bú könnye kell egy gitár dallamához
És nem boldog a szerelem

Nincs szerelem amely fájdalommá ne érne.
Nincs szerelem amely ne gyötörne szivet
Nincs szerelem amely ne hervasztana meg
S hazám szerelme is éppúgy mint a tied
Nincs szerelem amely ne zokogáson élne
És nem boldog a szerelem
De a kettőnké kedvesem
(Rónay György)

1941. október harmadikán született Chubby Checker, eredetileg Ernest Evans. Neve egyet jelent a twist-őrülettel. Nem a saját találmánya volt, az élelmes szórakoztatóipari mogulok találták ki, miután az ötvenes évek rock and rollja fáradni látszott,és a műfaj új nemzedéke még nem jelent meg a zene piacán. Egyben mindenképpen újat hozott ez a zene: a hozzá kapcsolódó tánc volt az első, amelyben a párok egymást elengedve ropták. és miután gyakran csoportosan járták, megoldotta a táncos helyek nőtöbbletének problémáját is. Maga Chubby Checker nem panaszkodhatott, hiszen dalai közül több tucat a Billboard lista élvonalába került, a Pony Time és a Twist című dala listát is vezetett. A védjegyévé vált Let’s Twist Again ugyan hátrébb végzett kissé, ám Grammy-díjat kapott érte. Ma is folyamatosan dolgozik, de népszerűsége meg sem közelíti a legnagyobb rock and roll sztárokét, de azért nem rossz!

1954-ben ezen a napon született Stevie Ray Vaughan blues zenész, énekes, gitárvirtuóz, aki sajnos 1990. óta már nincs közöttünk. Nagyon sokan tartják őt minden idők legnagyobb fehér blues- és bluesrock gitárosának, hajlamos vagyok igazat adni nekik. SRV sajnos harminchatodik születésnapját sem érte meg, nem beszélhetünk teljes életműről, de nagyszerűről igen. (Halála így esett: koncertről egy újabb fellépésre tartva helikoptere hegynek ütközött a ködben. Egyébként Clapton is a gépen lett volna elvileg, de lekéste szerencsére, így maradhatott életben.) Steve Ray Vaughan hatszoros Grammy-díjas, a Rolling Stone magazin minden idők 100 legnagyobb gitárosának listáján 2003-ban és 2011-ben is szerepelt, a Classic Rock magazin 100 legnagyobb gitárhősének listáján a 3. lett. A  Blues Music Award többszörös kitüntetettje, halála után került a blues halhatatlanjai közé. Ma is folyamatosan hivatkoznak rá, összesen mintegy 12 millió lemeze fogyott világszerte.

 
1990-ben ezen a napon egyesült az NSZK és az NDK. Németország nemzeti ünnepe tehát a mai, Tag der Deutschen Einheit, a Német Egység Napja.