Kezdődik szeptember hava: elseje,

a meteorológiai ősz első napja van.
A Nap (Budapesten) 6 óra 03 perckor kel, 19 óra 24 perckor nyugszik, a Fény időtartama tehát tizenhárom óra és huszonegy perc lesz.
Az 5773. zsinagógai évből már csak négy nap van vissza, vagyis elul havának 26. napja van, a buddhista kalendáriumban a 2557. év shrávana hónap 7. szerepel, míg a muszlimok ma 1434. shawwal 25-ét írnak.
Éjjel az alfa Aurigidák meteorrajnak lesz sűrűségi maximuma, „hullócsillagok” bármikor fölbukkanhatnak az égen.
Amit a hajnali szürkületben a Hodtól nyolc foknyira északkeleten láthattatok, az a nyájas Jupiter bolygó.

1267. szeptember első napján (zsidó éra szerint 5027. elul másodikán) Rabbi Móse ben Nahman Girondi (Nahmanidész) jeles középkori kabbalista tudós, spanyol szefárd-zsidó rabbi megérkezett Jeruzsálembe, hogy ott zsidó közösséget alapítson. Egy fiának írt levelében arról számolt be, hogy érkezése idején mindössze egy kereskedő testvérpár képviselte akkor a zsidókat egész Jeruzsálemben.

1367. szeptember elsején I. (Nagy) Lajos király levelet kapott V. Orbán pápától: „Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék…”.  állt többek közt a levélben, vagyis a pápa ekkor engedélyezte a pécsi tudományegyetem megalapítását, mely valójában nem volt universitas, mivel a pápa nem engedélyezte a teológiai oktatást.
Az ekként létrejött studium generale-ban korabeli írások szerint a hallgatók létszáma a századfordulóban meghaladta a 800 főt. Valószínűsíthető a régészeti leletek alapján, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, mintegy 70 szoba.  Az írásokból csupán következtetni lehet arra, hogy az egyetem valamikor a 15. század elején megszűnt gazdasági és politikai okok miatt. Az egyik tényező nyilván a törökök benyomulása volt.

1535. szeptember elsején alapította Jacques Cartier francia felfedező Montréal városát. Természetesen a hely már 1535 előtt is lakott volt, hiszen az indiánok Hochelaga (Hódok gátja) nevű települését Jacques Cartier már itt találta, ekkor hozzávetőlegesen 3500 lakosa volt. Cartier I. Ferenc francia király nevében birtokba vette a szigetet, melynek a közepén egy hegy emelkedik. Valószínű e két elem kombinációjaként jött létre a város neve is, „Mount Royal” azaz „Királyi hegy”.

1642. szeptember elsején született Bethlen Miklós, államférfi és emlékiratok nagyszerű levelek írója. Ha jelzőket keresnénk jellemzésére, ilyen szavak kerülnének elő: kultúrember, széles látókörű, nagyon okos, szeretetre méltó, józan, kitűnő stiliszta, de még ezek előtt is: közösségi és közéleti ember. Példaképe-mestere Apáczai Csere János volt, a cartesianizmus első magyar hirdetője és hitvallója, akinek rövid életét tragikussá tette, hogy haladóbb volt egész környezeténél. Bethlen Miklós tanulóként azt az utat járta meg, amelyet Apáczai jelölt ki a számára.
Egy olyan pillanatban lett Erdély kancellárja, amikor nem volt mód elkerülni a kis ország Habsburg-megszállását. Nagyon okos diplomáciával érte el Bécsben a Diploma Leopoldinum megfogalmazását. Ez az alkotmánylevél a Habsburg-birodalmon belül az adott körülmények közt a viszonylag legnagyobb szabadságot biztosította Erdélynek; nemcsak a nemeseknek, hanem a magyar, székely, szász, román nem nemesi lakosságnak is. Az Ő érdeme, hogy Erdélyben a Habsburgok alatt elviselhetőbb volt a jobbágyok helyzete, és több a polgárok szabadsága, mint ugyanekkor vagy a Rákóczi-szabadságharc bukása után Magyarországon. Bethlen azonban a még nagyobb szabadság és közbiztonság eléréséről álmodozott, ezért fogalmazta meg neves elmélkedését az Olajágat viselő Noé galambjáról. Ezt azonban a császári generálisok már lázadásnak és felségsértésnek ítélték, ezért
 Rabutin tábornagy elfogatta, és Bécsbe küldette. A már idős államférfi két évig ült börtönében, míg meg nem állapították ártatlanságát. Akkor, ott a börtönben írta önéletrajzának legnagyobb részét.

1872. szeptember elsején született Brüll Adél, azaz Léda, aki 1903-ban ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. (A lapot Adél és férje Párizsban – ahol akkor éltek - is járatta, hiszen Diósy Ödön alapító részvényese volt a lapnak.)
Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1904-ben a Költő Párizsban ugyanabban a házban lakott, ahol Adél és férje. 1904 szeptembere és novembere között Adél Ady Endrével a francia Riviérára utazott. 1905 - ben májusában Ady és Léda Nagyváradra utaztak,  Adél őszig ott is maradt.
1907. augusztusában Lédának halott kislánya született, a gyermeket hivatalosan Diósy nevére jegyezték be, de nem kizárt, hogy Ady volt az apa.
1908 és 1910 között többfelé utazgattak Európában, és Érmindszenten is éltek néhány napig. Kapcsolatuk egyre tűrhetetlenebbé vált, sokat veszekedtek, ami 1911-ben is folytatódott. 
A végső szakítást a Nyugat 1912. május tizenhatodikai számában megjelent vers (Elbocsátó szép üzenet) jelentette. Adélt a vers lesújtotta, férje azonban vigasztalta és ápolta. A vers után Adél sohasem látta viszont Adyt.

1875. szeptember elsején született Edgar Rice Burroughs. Tudom, tudom: persze, hogy nem tartozik a világirodalom nagyjai közé, de – lehet leköpködni engem! -, én szeretem a Tarzant.
Egyébként mielőtt e sikert hozó művét megírta volna, Burroughs élete csődben volt. Nyughatatlan természete miatt szinte mindenbe belefogott. Volt aranyásó, könyvelő, bolti eladó és beszállító is, sőt mielőtt író lett volna, vasúti rendőrként is dolgozott.
A fordulópontot életében az jelentette, hogy 35 éves korában elkezdett novellákat, írásokat küldeni a népszerű All-Story magazinnak. Első olyan írása, ami megjelent és amiért fizetséget is kapott, az Under the Moons of Mars volt, mely alapvetően katonai emlékeire épült. 1912-ben írta meg az első Tarzan-regényét, Tarzan, a majomember címmel, mellyel ismertséget és elismerést szerzett.  Írt aztán még kalandos regénysorozatot a Vénuszról is, de legismertebb műve a Tarzan volt és maradt.

1922. szeptember elsején született Vittorio Gassmann, színész és rendező,  „il mattatore”, ahogy Itáliában valójában kedveskedve becézték: a szörnyeteg. Pályafutása során majd minden karaktert megformált: volt bíró, gyilkos, katona, remete, rendőr, aranyifjú, játszott  kosztümös alakokat és modern szívtiprókat. Legemlékezetesebb filmjei: az Előzés, a Belfegor a pokolból, az Éjfélkor indul útjára a gyönyör, a Fehér telefonok, A terasz, A nő illata, Keserű rizs, Ismeretlen ismerősök és az Egy remete Rómában.

1923. szeptember elsején született Rocky Marciano, az egyetlen nehézsúlyú profi bokszoló,  aki nehézsúlyú bajnokként 33 éves korában veretlenül hagyta abba pályafutását. Profi pályafutásának mérlege: 49 győzelem (ebből 43 ért véget K.O.-val).
A mai napig ez világcsúcsot jelent, melyet csak Larry Holmes tudott megközelíteni.
Rocky visszavonulása után megszerzett jövedelméből élt, a tévében bokszmeccseket kommentált. 1969. augusztus 31-én egy magánrepülőgéppel  lezuhant Newton városa közelében.

1939. szeptember elsején a náci Németország megtámadta Lengyelországot, kirobbantva evvel a szörnyű második világháborút, mely az emberiség történetének – EDDIG! -  legnagyobb fegyveres konfliktusa volt. A harcokban, melyek az európai, ázsiai és afrikai földrészen folytak, közel 70 nemzet vett részt, 62 millió civil és katona halálát okozták. Különleges „újdonsága” volt ennek a háborúnak, hogy végigkísérték mindkét fél részéről a civil lakosság elleni erőszakos cselekmények, hogy több volt a civil áldozat, mint a katona. A katonák mindkét oldalon sokszor terrorizálták a helyi lakosságot a megszállt területeken. Elsősorban a nácik a világtörténelem legnagyobb népirtását követték el, több millió zsidó és „alacsonyabbrendű faj” kiirtásával. A németek, de a nyugati szövetségesek is terrorbombázásokat hajtottak végre, melyek rengeteg halálos áldozattal jártak. És ne feledjük a világháború végén ledobott két atombombát, melyek több tízezer ember halálát okozták, mondjuk így: percek alatt. Nagy kérdés, hogy tanultunk-e mindebből, levontuk-e az egyetlen lehetséges következtetést: SOHA TÖBBÉ!

1979. szeptember elsején a Pioneer-11 űrszonda elérte a Szaturnusz bolygót. Ez volt a második űrszonda, amely megközelítette a Jupitert és a Szaturnuszt, és képeket is közölt a Földre; ez volt a második ember készítette objektum, amely elhagyja majd a Naprendszert. A rádiókapcsolat 1995. szeptemberében szakadt meg a szondával, mikor már több milliárd km-re volt a Naptól és már rég elhagyta a Plútó pályáját. Jelenleg még a Naprendszeren belül van, de 2018 körül kijut, és elkezdi csillagközi utazását.. A Sas csillagkép irányába halad, 4 millió év múlva megközelíti a legközelebbi csillagokat.

64. születésünnepén Isten éltesse és tartsa meg sokáig Karinthy Mártont!