1524. szeptember hatodikán született Pierre de Ronsard, a francia reneszánsz legnagyobb költője, nagy szerelmem. Ifjú korában a vitézi élet lehetősége ugyanúgy izgatta, mint az iskolában lelkesen megtanult antik kultúra, főleg az irodalom, és bizony a bajvívásnál jobban kedvelte az olvasást, a versírást. Változatos de nagy szerelmeiben nem zavarta, hogy a kedves nőktől elvárta a hangos beszédet, mivel egy hadjáratban valami betegséget szerzett, talán valami hűlésfélét, amelytől egész életére megromlott a hallása. A hölgyek viszont a nagyurak fiától sok mindent reméltek: a szép szonettek és a boldog éjszakák megérik, hogy a hódító férfival fennhangon beszéljenek. Sok-sok asszonyhoz írt vágyódó vagy játékos, esetleg bánatos költeményeket, e versek hangütése rendkívül változatos. A méltatók akkor is, utóbb is mindenekelőtt szerelmes költőnek mondották és ez helyénvaló is, bár ennél többhangú volt életműve. Ugyanúgy otthon volt az udvari életben, mint a nép között, az irodalmi világnak pedig vezéralakja volt.
Szonett Helénához
Ha már öreg lesz Ön s este, gyertyája égvén,
Tűz mellett űl, sodorva meg bontva a fonalt,
Verseim dúdolgatja s mélázón mondja majd:
Ronsard dicsért így egykor, mikor még szép valék én,
S ha hallja ezt cselédje, kit már a munka végén
El-elnyom a buzgóság s főt bóbiskolva hajt,
Nevemre fölneszel s Önre áldást sohajt,
Akinek munkálkodtam örökös dicsőségén.
Én föld alatt leszek már s merő árny, csonttalan,
Mirtuszok árnya közt nyujtózom gondtalan,
Ön meg anyóka lesz, tűzhelynél görnyedő
S majd bánja már szerelmem s lenéző gőgje olvad,
Oh higyjen hát nekem: tán késő lesz már holnap,
Éljen, tépje a rózsát, ma még van rá idő!
(Tóth Árpád fordítása)
1577. szeptember hatodikán született Pietro Tacca, olasz szobrász, kezdetben a manierizmus, aztán a diadalmas barokk jelentős alkotója. Giambologna tanítványa, művészi örököse lévén Tacca fejezte be a firenzei Piazza della Santissima Annunziata téren lévő – és Giambologna által elkezdett - I. Ferdinánd szobrot. Fő művének a livornói Piazza della Darsenán lévő Négy mór című alkotását tekintjük, melyek négy elfogott kalózt ábrázolnak a Baccio Bandinelli által készített I. Ferdinánd-szobor lábainál. Két szép szökőkútja, melyeket eredetileg szintén Livorno számára készített 1629-ben, ma a firenzei Piazza della Santissima Annunziata téren vannak. Tacca szobrai Olaszországon kívül megtalálhatóak még Madridban, Párizsban a Louvre-ban. Utolsó – egyértelműn barokk - művei egyike a bronzból készült IV. Fülöp szobor Madridban.
1859. szeptember hatodikán ünnepélyesen felavatták Budapesten a Dohány utcai zsinagóga épületét. Építésére pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. Szerintem annak számítana ma is, főleg ha azt vesszük, hogy majd ennyi ideig tartott az 1996-ban lezárult felújítás is. Az építésvezető valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét.
1869. szeptember hatodikán születetett Felix Salten osztrák író, akinek nevét Bambi című regénye tette közismertté. Siegmund Salzmann néven budapesti zsidó családban született, szülei háromhetes korában költöztek Bécsbe. Gyermekkora szegénységben telt, iskolába alig járt, cselédként kezdte, majd egy biztosítónál kapott állást. Ambícióit ez nem elégítette ki, ezért a munkától "ellopott" időben írogatni kezdett, alkotásait különböző álneveken publikálta, ezek egyike lett később írói álneve. 1910-től kezdett regény- és drámaírással foglalkozni, de műveire, mondjuk meg becsületesen, méltán borul a feledés homálya. Az egyetlen kivétel az 1923-ban megjelent Bambi, ez azonban elég volt ahhoz, hogy Salten nevét mindörökre megőrizze az emlékezet.
A Bambi ötletét egy, az Alpokban tett kirándulás adta, így született meg a Bambi, egy életrajz az erdőből. A Bambi név az olasz bambino - kisbaba kifejezésből ered. Érdekes ám, hogy ezt a művet is milyen sokféleképpen olvasták már, a gyermekkönyvtől egészen a politikai paraboláig. További érdekesség, hogy az angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmgyáros Walt Disney figyelmébe, aki öt évig faragta saját képmására a regényt.
1901. szeptember hatodikán született Bilicsi Tivadar, jeles magyar színész, táncos komikus, aki minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként egyaránt. Nem tehetek róla, de nekem valahányszor a nevével találkozom úgy bukkan föl, mint a Csinn-Bumm cirkusz Bruhaha Kelemenje. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni: „Mulattattam, de magam is mulattam.”
1904. szeptember hatodikán született Keresztury Dezső, költő, prózaíró, főként Arany János-kutatásairól ismert irodalomtörténész, az 1945 utáni koalíciós idők tekintélyes kultúrpolitikusa. Mint a Nyugat és a Magyar Csillag kiváló kritikusát, a modern magyar irodalom alakjainak és problémáinak elemzőjét, s a kortársi dráma méltatóját tarthatjuk számon. Külföldnek szánt írásaiban a Nyugat magaslatáról nyújtott tájékoztatót a magyar irodalomról. Költészetét a klasszikus magyar költészet hagyományaihoz való tudatos kapcsolódása, a pannon táj- és mentalitás szeretete jellemezte. Irodalomtörténészként elsősorban Arany János pályájának és életművének kutatásában alkotott maradandót kétkötetes monográfiájával.Műfordítóként főként a német költészet átültetésében jeleskedett, valamint számos magyar nyelvű német irodalmi antológiát szerkesztett. Emellett többkötetnyi tanulmánya és színikritikája, valamint tematikus, fotóművészekkel közösen készített kötete jelent meg. Önéletrajzi esszékötetei (Kapcsolatok; Emlékezéseim, Szülőföldeim) pedig a XX. századi magyar művelődéstörténet érdekes dokumentumai.
1941. szeptember hatodikán a németek által megszállt területeken elrendelték, hogy a zsidóknak sárga csillagot kell viselniük "zsidó" felirattal. A rendelet csak a 6 évnél idősebbekre vonatkozott akkor még.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése