A legismertebb fürdőhely volt a Szentföldön a bibliából ismerhető Bethesda Jeruzsálemben. A tó fölé, amelyet a gyógyító víz táplált, öt oszlopcsarnokot építettek, a betegek itt feküdtek és várták, hogy a tóra leszálló Úr angyala felkavarja a vizet, és az elsőként vízbelépők meggyógyultak. A hagyomány szerint itt fürdették az áldozati bárányokat is a templomi szertartás előtt. Az időszámítás kezdetén már szent helyként tartották számon, itt végezte Jézus a nyomorék ember gyógyítását, és e fürdő mellett tiszteli a hagyomány Mária szülőhelyét.
Ezen kívül ma van a Magyar Dal Napja. Ha tallózni akartok a programok közt, ezt ajánlom:
http://www.magyardalnapja.hu/
1157. szeptember nyolcadikán született I. (Oroszlánszívű) Richárd, angol uralkodó. Richárd ünnepelt lovag volt, ezért is tűnt alkalmasabbnak az uralkodásra, mint öccse, János, aki kapzsi volt és hatalomvágyó. A királynál 11 évvel fiatalabb János Írország hercegeként folyamatosan azért küzdött, hogy elorozhassa bátyjától hatalmát és trónját. Erre részben alkalma is nyílt, amikor a lovagkirály egy évvel megkoronázása után 1190. júliusában100 hajóval és 8000 emberrel elindult a Szentföldre, és országának kormányzását Jánosra hagyta.
A keresztes hadjáratban az angol királyra hárult a hadjárat levezénylése, mert a másik két király, aki útnak indult semmi szerepet nem vállalt a harcokban. Barbarossa Frigyes ráadásul, a német-római császár, aki Richárd mellett Európa egyik legharciasabb és legsikeresebb uralkodója volt, ugyan elindult a Szentföldre százezer fős seregével, de Antiochiában úszás közben belefulladt egy folyóba. (Bővebbet és egészen mást erről Umberto Eco remek Baudolinójában olvashattok!)
Az egyedül maradt Richárd sikeresen megostromolta Akkon városát, elfoglalta Jaffát, megostromolta Jeruzsálemet, és be is vette, aztán seregeivel hazaindult.
Richárd még a Szentföldön megsértette V. Lipót osztrák herceget, aki bosszút esküdött ellene. Richárd hazafelé hajótörést szenvedett Velencénél, ezért szárazföldön kellett tovább mennie London felé. Bécsen álruhában utazott át, de felismerték, és Lipót herceg elfogatta, majd hamarosan átadta őt Henrik német-római császárnak. A császár horribilis összeget kért cserébe az Oroszlánszívűért, amit végül János herceg – az öccse - ki is fizetett.
Richárd ekkor - utoljára életében -, mielőtt visszatért volna a franciákkal hadakozni útba ejtette Angliát, megfosztotta öccsét minden hatalmától, mert nem királyhoz méltóan uralkodott, amint azt néhány Walter Scott remekműből (Robin Hood, Ivanhoe) tudjuk. Ez után tért vissza frankföldre, ahol 1199-ben a chalus-i vár ostrománál egy lovag számszeríjának nyilával eltalálta, és Richárd belehalt sérülésébe. Utolsó lovagias cselekedeteként a haldokló király megjutalmazta az őt megsebesítő lovagot. Egy zacskó aranyat adott neki, és elengedte fogságából, ugyanis időközben az angolok bevették a várat.
1566. szeptember nyolcadikán tragikus-hősies véget ért Szigetvár ostroma. A várvédő Zrínyi Miklós, horvát bán maradék katonái élén kirohanva, hősi halál halt, a vár török kézre jutott.
”…a következő, tizenötödik roham meghozta a katasztrófát. A várban lőporrobbanás történt, s az épületek kigyulladtak. A védők képtelenek voltak egyszerre a tüzet oltani s a török ellen védekezni. Aki még sebesületlen maradt, az Zrinyivel a belső várba menekült, mig a többiek, a nők és gyermekek, a török kezébe kerültek. Minthogy a külső várat csak keskeny árok választotta el a belsőtől, ezt a török immár közvetlen közelből, alig pár lépésnyiről rombolhatta, s csakhamar felgyujtotta. Szeptember nyolcadikán a tűz oly arányokat öltött, hogy a védők helyzete tarthatatlanná vált. Elérkezett a végleszámolás pillanata. Zrinyi Miklós ünnepi diszt öltött, pénzét szétosztotta vitézei közt, a király zászlaját Juranics Miklós kezébe adta, kinyittatta a kaput, s megfogyott hős csapatával a kis fahidon át a törökre rohant. Vitézi védelem után, utolsó lehelletéig küzdve, fejezte be nemes életét.”
Pontosabban, nem halt meg, legalább is a költő Zrínyi szerint nem. Szerinte ez történt:
”Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki,
De jancsár-golyóbis Zrinit földre veti:
Mellyében ez esett, más homlokát üti,
Vitézivel eggyütt az földre fekteti.
107.
Angyali legio ott azonnal leszáll,
Dicsérik az Istent hangos musikával.
Gábriel bán lelkét két tized magával,
Földrül felemeli gyönyörü szárnyával.
108.
És minden angyal visz magával egy lelket,
Isten eleiben igy viszik ezeket.
Egész angyali kar szép musikát kezdett,
És nékem meghagyák, szómnak tegyek véget.
Vitézek Istene! ime az te szolgád
Nem szánta éretted világi romlását;
Vére hullásával nagy bötüket formált,
Illy subscribálással néked adta magát,
Ő vitéz véréért vedd kedvedben fiát.”
(Obsidio Szigetiana – Szigeti veszedelem)
1841. szeptember nyolcadikán született Antonín Dvořák lelkem egyik kedvenc zeneszerzője,
Smetana és Janacek mellett a cseh zene legismertebb képviselője. Művészetének nemzeti jellege főként a témaválasztásban és nem zenei fráziksokban nyilvánult meg. Ifjú korában megérintette a bécsi klasszicizmus, majd hatott rá Liszt és Wagner zenéje, de érett zeneszerzőként teljesen egyedi stílusban, sajátos zenei nyelven komponálta műveit. Népzenei ihletésű alkotásaiban finoman ötvözte a folklorikus elemeket a klasszikus formákkal. Műveinek megismertetését és kiadását barátja, Brahms is segítette. Az 1870-es évek végére már külföldön is ismertté vált. Meghívásokat kapott, többek közt Londonba, ahol saját műveit nagy sikerrel dirigálta. Méltán avatták díszdoktorrá Cambridge-ben és Prágában. 1901-től a cseh főváros zenekonzervatóriumának tanára lett. A következő évben a New York-i Nemzeti Konzervatórium igazgatójává nevezték ki. Az ott eltöltött három esztendő élményei ihlették talán legismertebb művét: a IX. e-moll szimfóniát, melynek Az új világból címet adta. Muzsikája napjainkig népszerű, ezt bizonyítja, hogy Ruszalka című operáját rendszeresen műsorra tűzik a világ operaszínpadain, és a Szláv táncok is gyakran felcsendülő mű.
1853. szeptember nyolcadikán találták meg a Szent Koronát. Miért kellett megtalálni? Azért, mert amikor 1849. április 19-én a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, egyúttal megtiltották a királyság jelvényeinek nyilvános használatát. Május 21-én a honvédség visszafoglalta a budai várat, június 5-én a kormány – a koronával együtt – visszaköltözött a fővárosba. De júliusban már újra menekülni kellett, ekkor Szemere Bertalan miniszterelnök döntött úgy, hogy a koronát magával viszi. A ládát ezután előbb Szegedre, majd Aradra menekítették. Szemere ellenőrizte is a láda tartalmát, és a koronát ez alkalommal a fejére is próbálta. Részletes visszaemlékezéseiben azt is megállapította, hogy nagysága miatt „e föveg nem emberi fejre való”.
A temesvári csata után, augusztus 11-én Kossuth megint úgy nyilatkozott, hogy nem érdemes tovább szállítani a koronát. Szemere volt, az, aki későbbi politikai alkukra gondolva a továbbvitel mellett döntött. Lugoson is, Karánsebesen is el akarták rejteni, de nem volt alkalmas erre a hely és az idő. Orsován Batthyány Kázmér külügyminiszter Szemere kérdésére elkeseredettségében azt javasolta, hogy törje össze a koronát, vagy dobja a Dunába. Szemere azonban három megbízható munkatársával több kísérlet után augusztus 23-án – tíz nappal Világos után - egy füzesben elásta a ládát. A rejtekhelyről Batthyányt és annak munkatársát, valamint Kossuthot is tájékoztatták, így arról összesen heten tudtak
1852-ben vetette be Johann Kempen rendőrtábornok, belügyminiszter egyik magyar kémét, Wargha Istvánt, hogy Londonban – akkor az emigrávió nagy része ott tartózkodott - szerezzen információkat a koronáról. Wargha révén aztán végül sikerült is megtalálni a koronát, de az homályban maradt, hogy pontosan kitől szerezte meg a korona helyének a leírását
1910. szeptember nyolcadikán avatták fel a János hegy csúcsán az Erzsébet kilátót. A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.
1908 tavaszán indult be az építkezés, melynek vezetője Kluczinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak. A neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.
A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetőek.
1912. szeptember nyolcadikán született Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós hitvese.
Tétova óda
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagyok más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése