2013. szeptember 18., szerda

Szeptember tizennyolcadikán

csúf, rossz nap volt negyvenhárom évvel ezelőtt, 1970-ben. Gonosz Nap kelt, mert meghalt Jimi Hendrix, aki sokak szerint – és ide értem magamat, nagyon is ide értem! - a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitáros, blues-dalos-maestro, igazi fenomén volt. Gondoljátok meg mai rockrajongók – ha vagytok még -: mindössze huszonnyolc éves volt akkor! Tudom mivé lett, miféle nagyszerűségek övezik szép Nevét, de azért mégis, gondoljátok csak el, mivé válhatott volna mára, ha élhetne, és hetvenkét éves lenne ez év novemberében. Persze, nem lett, hogy lehetett volna? Vannak korán kihunyó csillagai az Égnek: például a három dzs: Janis, Jim, Jimi.
Törődjünk bele a változtathatatlanba!
Törődjünk bele a változtathatatlanba?

Chile nemzeti ünnepe van ma.
1810-ben ezen a napon kiáltották ki az ország függetlenségét. Igazából úgy volt ez, hogy nem Chile polgárain múlt csak a dolog: a Napóleon által megszállt Spanyolország már  nem tudta érvényesíteni hatalmát, de azt is meg kell vallani, hogy maradtak királypártiak és köztük, meg a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el végleg, a függetlenség hívei javára. Ettől eltekintve én azért ma mondom: Viva Chile!

52. szeptember tizennyolcadikán születt Marcus Ulpius Trajanus, az első provinciában született férfiú, aki Rómában a császári trónra emelkedett. Ő ugyanis Hispaniának Italica nevű helységében (a mai Sevilla mellett) látta meg a fényt, és már kora ifjúságában kitűnt a harcmezőkön, így aztán a patríciusok sorába küzdötte fel magát, és adoptáció útján az Ulpia gensbe jutott. Minthogy méltónak bizonyult atyja érdemeihez, már 91-ben a konzuli tisztséget viselte. Nem sokkal később Domitianus császár átadta neki a rajnamenti hadak parancsnokságát Germániában. Ebbeli állásában olyan erélyt és ügyességet tanúsított, hogy Nerva császár szeme is megakadt rajta: 97 végén őt nevezte meg utódjául, és megadta neki a Germanicus melléknevet. Egy évvel később Nerva meghalt, és Trajanus, immár császárként, diadalmasan és nagy fénnyel vonult be Rómába.
Mindenek előtt folytatta a dákok elleni hadjáratot, akik Decebalus királysága alatt a Duna mentén veszedelmes erőre tettek szert. Két véres háborúban megtörte azokat, és földjükön egy új római tartományt szervezett: Dáciát.
Aztán Trajanus elfoglalta Armeniát, majd pedig Szeleukia falaira tűzte fel a római sasokat: a mezopotámiai mozgalmakat és az Ázsiába szórt zsidók felkelését vérbe fojtotta. Éppen arra készült, hogy mindezen döntő győzelmeit ki fogja pihenni, midőn híre jött, hogy a szarmaták a Duna vidékét zaklatják. A császár erre a főparancsnokságot átadta Hadrianusnak, és háborúra készült ellenük, amikor a halál 117-ben váratlanul lekaszálta.
De nem csak háborúkat viselt, hanem alattvalóinak testi és szellemi jólétéről is gondoskodott: helyreállíttatta és tovább fejlesztette az útrendszert, lecsapoltatta a Pontini-mocsarakat, újabb kolóniákat hozott létre, és gondoskodott a vagyontalan szabad szülők gyermekeinek segélyezéséről. Súlyos bűneként kell viszont felrónom, hogy kegyetlenül üldözte a keresztényeket.

1587. szeptember tizennyolcadikán született Francesca Caccini olasz előadóművész, zeneszerző, költő, zenetanár, az első női zeneszerző, aki operát szerzett. Firenzében született és apja tanította zenére, aki a Mediciek szolgálatában állt.
Francesca először, mint énekes hölgy lépett a közönsége elé 1600-ban, majd  a Caccini concerto – egy kifejezetten családi vállalkozás - tagja volt, de később megalakította saját együttesét testvérével Settimia Caccinivel és Vittoria Archilivel együtt Concerto delle donne néven. Érdeklődése ekkor fordult a zeneszerzés felé, számos intermédium mellett  operát is komponált a Medicieknek.
1625-ben jelent meg nyomtatásban az Ariosto Orlando furiosoja nyomán írt operája (a mű kedvelt opera téma volt a XVII-XVIII. században, többek között Vivaldi és Haydn is operát írt belőle). A La liberzione de Ruggiero dall’isola d’Alcina a későbbi lengyel király itáliai látogatása alkalmából került bemutatásra. A darab operatörténeti szempontból több jelentőséggel is bírt. A műben világosan elkülönülnek az áriák és a recitatívók.  Az opera óriási sikert aratott, három évvel később Varsóban is bemutatásra került. Bízvást mondhatjuk, hogy Francesca eredeti zeneszerző volt, képes volt kilépni apja árnyékából, kialakította saját, önálló stílusát és kora legünnepeltebb zeneszerzőnője lett. Életművét öt opera és számos közjáték – intermédium - alkotja, de említett operája mellett, műveinek csak egy kisebb gyűjteménye maradt fenn, mely egyházi és világi darabokat tartalmaz.

1819. szeptember tizennyolcadikán születt Léon Foucault, francia fizikus, aki ugyan  orvosnak tanult, de érdeklődése hamar a kísérleti fizika felé fordult. Először  a fény-  és a hőtant tanulmányozta, megállapította például, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ez azért – gondoljátok meg Emberek, nagy fontosságú lesz, ha egyszer majd földi járművel elérjük a fénysebességet, amit persze sosem fogunk elérni. (Rohadt aljas vagyok, pedig nagyon szeretem Foucault-t, már csak Umberto Eco csodás regénye miatt is.)
 Ugyanabban az évben – 1851-ben - forgótükrök segítségével megmérte a fény sebességét, és eredménye 1%-on belül egyezik a ma ismert helyes értékkel. (Gondolkodjunk csak! ez nem semmi: 1851-et írunk.) Nevét mégis a híres ingakísérlet őrizte meg, mellyel kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására.
A szerkezet lényege egy hosszú, bármely függőleges síkban szabadon, hosszú órákon keresztül lengeni tudó inga. (Ilyet elsőként 1851-ben állítottak fel a párizsi Panthéonban.)
 A Föld szinte bármely pontján (az Egyenlítő kivételével) fellógatott ingán megfigyelhető, ahogy a lengés síkja lassan elfordul. A sarkokon a lengési sík egy nap alatt teljesen körbefordul. Az ám, de a valóságban nem a lengési sík változik, hanem a Föld fordul el az inga alatt, miként azt Newton első törvényéből bölcsen tudhatják Kigyelmetek.
Ja, és igen: más szélességi fokokon – például Budapesten - a sík forgási sebessége arányos az adott szélességi fok szinuszával. Nem vagyok hajlandó kiszámolni ezt Pestre, aki akarja, tegye meg, nem olyan nehéz.
És még az is van, hogy a felfüggesztési pont felől nézve az inga az óramutató járásának megfelelő, negatív irányba fordul el az északi féltekén, míg a délin az ellenkező irányba.
Ezen felül Foucault fedezte fel az örvényáramokat is, amelyek erős mágneses térben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl.

Minthogy 1905-ben ezen a napon született, bizony 108 éves lenne ma Greta Garbo, a film történetének legtitokzatosabb színésznője, akinek méltóságteljes, melankolikus magatartása nemcsak a filmvásznon létrehozott mítosz része, de jellemének egyik legfontosabb vonása is volt. És szép is volt, nagyon szép!

1906-ban e napon hatalmas cunami pusztított Hongkongban, közel 10000 ember halálát okozva.

1916. szeptember tizennyolcadikán született Simándy József, Magyarország egyik leghíresebb tenoristája, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze a ma élő magyar nemzedékek tudatában a Bánk bán címszerepével. Pedig hát – sok egyéb között – volt Ő Turiddu a Parasztbecsületben, János Az eladott menyasszonyban, Erik A bolygó hollandiban, Tamino A varázsfuvolában.

2006. szeptember tizenhatodikán „spontán” (?) tüntetés, (zavargás?) kezdődött a budapesti Kossuth téren, követelve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását, a májusban, a zárt frakcióülésen elhangzott és kiszivárogtatott beszédének tartalma miatt, amit persze a tüntetők egyike sem ismert ám! (Egyszer majd, amikor a Fidesz nevű párt csak a történelmi emlékezet része lesz, meg fogjuk tudni, mennyire volt spontán, és mennyire kézi vezérlésű ez a „nagy” fölhorgadás.)
 Minden esetre a tüntetés este átterjedt a Szabadság térre, ahol legalább is gyanús kinézetű emberszabásúak megostromolták, és – összekötve a kellemest a hasznossal – forradalmi hevületükben kicsit kifosztogatták a Televízió székházát.

Ma tizenkilenc órakor a Szaturnusz északi irányban 3,4 foknyira lesz a Vénusztól. Ez némi joggal együttállásnak fogható fel, melynek szimbolikus jelentése a következő: a szépség és a földi békesség találkozik ekkor. Az egykoron anyagba hívó, földre csábító hang találkozik földi törekvései végeredményével. E találkozó jelölhet céltudatosságot, komoly hozzáállást a kapcsolatokhoz, hűséget, biztonságvágyat, de mutathat gátlásos félénkséget, önzést, kapcsolatteremtési nehézségeket is. E kapcsolatban a fő cél a földi harmónia megteremtésének a szükségessége, illetve ennek érzete. A harmóniateremtés hivatássá válik, mely csak az anyag uralásával (földre húzó ösztönök feletti uralom) lesz lehetővé.
 A ráció bölcsessége, tapasztalata keveredhet a harmónia világával.
A két elv uniója magában foglalja a kezdet (a vénuszi hívás) és a vég (Szaturnuszi végeredmény) tanulságainak tudatosodását.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése