1802-ben ezen a napon született Kossuth Lajos, jelentős, nagy államférfiú, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja. Fölteszem, ezt vitatni senki nem akarja. Amint az is megállja helyét, hogy követett el súlyos hibákat, különösen a forradalom és szabadságharc idején. Én ilyennek gondolom elhibázott nemzetiségi politikáját, a Görgeyvel kapcsolatos tehetetlenkedését, a tavaszi hadjárat során elkövetett súlyos katonapolitikai tévedéseit. De illetlenség ezeket fölhánytorgatni, mert Kossuth – bármilyen nagyszerű ember volt – sok tekintetben századának embere is volt, hibái innen eredeztethetőek. Születése napján mégis – azt gondolom – úgy illik Rá emlékeznünk, ahogyan a mindennapok, a nép egyszerű gyermekei emlékeztek rá sokkal, sokkal a szabadságharc bukása után is: Kossuth apánk.
Kossuth Lajos birtoktalan köznemesi családból származott, Monokon született. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és Sárospatakon végezte, az ügyvédi vizsgát már Pesten tette le.
Ez után ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, onnan került a pozsonyi országgyűlésre mint távollevő főrendek képviselője. Itt az Országgyűlési Tudósításokat szerkesztette,
amelyben a reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette. Az országgyűlés berekesztése után hasonló szellemben szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat, de lapját hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és négy évi fogságra ítélték.
Szabadulása utánmegindította a Pesti Hírlapot, ennek szerkesztőjeként vezércikkeiben – mely műfajt egyébként ő honosította meg Magyarországon - fellépett a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogok és az ország alkotmányos függetlenségének követelésével.
Nem vette azonban figyelembe a nemzetiségek követeléseit; e kérdésben összeütközésbe is került a nálánál türelmesebb nemzetiségi politikát hirdető Széchenyivel.
Legfőbb eszköznek céljai elérésére a nemesek és a nép „érdekegyesítését”, politikai összefogását tekintette, a nemesség vezetése alatt. Lapjának rendkívüli hatása a konzervatívok, sőt a reformellenzéktől már korábban elszakadt Széchenyi támadását is kiváltotta, nevezetes, hírhedett vita is kialakult közöttük.
1844 derekán a kormányzat eltávolította a Pesti Hírlaptól, ekkor a kezdeményezésére alakult Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit.
A gazdasági önállóság előmozdítására megszervezte az első hazai Iparműkiállítást, kezdeményezője lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának, és a vámkedvezménnyel Magyarországra zúdított osztrák iparcikkek ellen bojkottot hirdető Védegyletnek.
Az 1847 őszén megnyíló országgyűlésre Pest vármegye követévé választorta, ő pedig ott, mint az ellenzék vezére lépett fel. Március harmadikán elmondott nevezetes beszédjében az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. (Pesten ennek alapján fogalmazták meg az Ifjak a Tizenkét pontot.) Döntő szerepe volt abban, hogy március tizenötödike után az országgyűlés megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket.
A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter volt, 1848 tavaszán és nyarán a forradalom továbbfejlesztésének elkerülésére törekvő kormány álláspontját képviselte ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lépett a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal.
Szeptemberben javaslatára választották meg a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt, aztán nagy sikerű toborzó körúton szólította fel az Alföld népét a haza és a jobbágyfelszabadító forradalom védelmére.
A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. A szabadságharc további menetében óriási feladatokat oldott meg mind a hadsereg megszervezése, mind a nemzeti ellenállás és forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtésében.
Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását: ezt követően Kossuthot ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc végső szakaszában felismerte, hogy új intézkedések lennének szükségesek a hazai nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására. (Kicsit későn, de végül is helyesen ismerte ezt fel.) Ennek ellenére már nem tudott úrrá lenni az ingadozáson, amely a cári beavatkozás és a hadihelyzet romlása után a vezető réteget mindjobban hatalmába kerítette, és nem lépett fel kellő eréllyel Görgey magatartása ellen, sőt augusztus tizenegyedikén átadta neki a hatalmat, aki két nappal ezután letette a fegyvert.
Kossuth több ezer társával török földre menekült, utóbb járt Angliában, sőt az Egyesült Államokban is: aztán családostul Londonban telepedett le. Kapcsolatot tartott fenn a francia, olasz, orosz, német és lengyel emigráns körökkel, mindenekelőtt Mazzinival.
A hazai és szomszédos testvérnépekkel való összefogás gondolatát sok utópisztikus elemet is tartalmazó tervekben, a jövőre nézve a már felszabadult népek majdani Duna-konföderációjára vonatkozó, szintén utópisztikus tervében fejtette ki. Olaszországból – ahová 1861-ben átköltözött – küldött üzeneteiben, leveleiben, a Deákhoz intézett híres nyílt levelében óvta a nemzetet attól, hogy osztozzék a Habsburg-hatalommal az elnyomott népek feletti uralom felelősségében.
1865 után – néhány éves megszakítással – Turinban (Torino) élt, 1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ami a nép széles körében felháborodást váltott ki; a városok és községek hosszú sora választotta díszpolgárrá.
1894. március huszadikán tizenegy óra előtt öt perccel hunyt el Torinóban; 1894. március harmincadikán, kevéssel éjfél után elindult Magyarországra a Kossuth, valamint felesége és lánya hamvait szállító különvonat. Osztrák területen dísztelenség és közöny kísérte a halottat, a csáktornyai határállomás után azonban gyászolók ezrei álltak, térdeltek a vasút mellett, beszédeket mondtak, Kossuth-nótákat énekeltek azokon az állomásokon, ahol a Budapestre tartó vonat rövid időre megállt.
Két nap múlva, vasárnap, április elsején, a Magyar Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel, onnan temették a Nemzeti Sírkertben, a Kerepesi úton, hová az ország minden részéből tódultak a gyászoló küldöttségek: Jókai Mór, Horánszky Nándor és Herman Ottó búcsúztatták.
1870. szeptember tizenkilencedikén és huszadikán az olasz királyi csapatok áttörésével vége lett a pápai uralomnak Rómában, és új korszak nyílt meg az Örök Város életében. A végre egységes olasz királyság Rómát korszerű fővárossá akarta tenni; rövidesen építkezések kezdődtek, új, modern Róma született hamarosan. Szerencsére azért valami maradt az antikból, a reneszánszból, a barokkból is.
1893. szeptember tizenkilencedikén Új-Zélandon elsőként a világon szavazati jogot kaptak a nők.
1911. szeptemberében ezen a napon született William Golding, nagy, nagy kedvencem, aki negyvenhárom éves volt, mikor első regénye, A legyek ura megjelent, és vele rögtön a legnevesebb angol írók sorába emelkedett. Igaz, jobbat később nem írt, de azért többi műve sem marad el sokkal az első mögött. Minden regénye kitapinthatóan része egy nagyon is határozott, valóságfölderítő írói tervnek, amelyhez évtizedek fölkészülése és gazdag élményanyag kellett.
Minden műve az ember közösségi mivoltából eredő létkérdéseket feszeget, anélkül, hogy ismételné önmagát, mert más aspektusát ragadja meg e kérdésnek a Toronyban, az Örökösökben megint mást A piramisban, mint mondjuk A Legyek Urában.
Golding műveit nem ismétlés, hanem következetesség és a gond-olkodás (szándékosan tagoltam így) folytonossága jellemzi: mind a hat regénye a személyiség érvényesítésével és morális felelősségével foglalkozik, csakhogy a francia egzisztencialisták vagy a dogmatizmus írói módszerétől eltérően, művei nem valamilyen eszmei elgondoláshoz közvetlenül kapcsolódó konstrukciók, tétel-illusztrációk, hanem mindig cselekvés és tudati állapot képszerű és feszülten drámai ábrázolásai. Golding a másik ember, másik személyiség szabadságához, sőt az egész társadalomhoz való viszony vonatkozásait sem mellőzi, nem is kerüli meg, nem absztrahálja, mint az egzisztencialisták, akikhez különben eszmei tekintetben a legközelebb áll. Ő maga ugyan a keresztényi humanizmus híve, de talán nem tévedek, ha a humanizmusra, s nem a kereszténységre teszem a hangsúlyt.
1929-ben e napon jelent meg első alkalommal Miki egér a filmvásznon.
1931. szeptember tizenkilencedikén született Mészáros Márta, Kossuth-díjas filmrendező és forgatókönyv író, akit születésünnepén Isten éltessen sokáig, nagyon sokáig!
Apja révén a család a Szovjetunióba került, apja vesztére, mert Mészáros László szobrászművész a sztálinista terror áldozatául esett. Mészáros Márta a moszkvai Össz-szövetségi Filmművészeti Főiskolán 1956-ban kapott diplomát. 1956 és 1958 között a bukaresti Alexandru Sagia Stúdióban készített dokumentumfilmeket. Hazatérve egy évtizeden keresztül népszerű tudományos oktató - és dokumentumfilmek rendezője volt. Játékfilmesként 1968-ban mutatkozott be az Eltávozott nap című munkájával. Pályafutásának első korszakában főként a nők döntéshelyzetei, a magatartásukban megnyilatkozó értékvonzódások és attitűdök foglalkoztatták. Ezek közül a filmek közül való a Holdudvar, a Szép lányok ne sírjatok, a Szabad lélegzet. A hetvenes évek filmjei - az Örökbefogadás, a Kilenc hónap, az Útközben - rangos díjakat nyertek nemzetközi fesztiválokon, ennek köszönhetően Mészáros Márta egyike lett a külföldön leginkább számon tartott filmalkotóinknak. A rendezőnő pályájának harmadik fő szakaszát a '80-as évek jelentik, amidőn sorra születtek a Napló-trilógia darabjai: Napló gyermekeimnek, Napló szerelmeimnek, Napló apámnak, anyámnak.
A Magzat című filmjében tért vissza a sajátos asszonyi életproblémák ábrázolásához.
1938. szeptember tizenkilencedikén folyt le a müncheni konferencia. Ezen Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini döntöttek arról, hogy Csehszlovákia köteles átadni Németországnak a Szudéta-vidéket. Ugyanekkor Magyarország és Csehszlovákia kormányát felszólították, kezdjenek tárgyalásokat a magyar területi igényekről.
1939. szeptember tizenkilencedikén a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján a Vörös Hadsereg bevonult Vilniusba, lényegében annektálta Litvániát.
1957-ben ezen a napon a Nevada állambeli Las Vegasban az USA végrehajtotta az első föld alatti nukleáris robbantást.
Ma tizenhárom órakor lesz holdtölte a Halak csillagképben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése