1566. szeptember hetedikén élte utolsó napját Szigetvár, az ostrom során ez volt a döntő rohamok napja. Másnapra a vár tarthatatlan helyzetbe jutott. Úgy volt ez, hogy I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I.Szulejmán szultán, hogy megbüntesse, 1566-ban százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus kilencedikétöl szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, Zrínyi szeptember hetedikén eldöntötte a másnapi kirohanást.
1776. szeptember hetedikén, az amerikai függetlenségi háború során hajtották végre a történelem első tengeralattjáró-támadását, amikor a Turtle – amúgy sikertelen – kísérletet tett az Eagle brit zászlóshajó elsüllyesztésére.
David Bushnell mérnök az 1775. év során építette meg 3 méter hosszú, majdnem 2 méter magas és 0,9 méter széles kabinját, melyet alakja után Turtle, azaz teknős névre kereszteltek el. A világ első harci tengeralattjárója fából készült, világítását felül vastag üvegekkel, a tengerbe alámerülő részeken pedig egy foszforeszkáló gombafaj segítségével biztosították. A járművet teljes egészében izomerővel lehetett irányítani, merülését pedállal működtetett szivattyú szabályozta, és evezők biztosították haladását, így aztán a Turtle legfeljebb öt kilométeres óránkénti sebességgel haladhatott, erős hullámzás esetén pedig még ennél is lassabbnak bizonyult. A világ első tengeralattjáró-támadása azért volt sikertelen, mert a Turtle legtapasztaltabb kormányosa ebben az időben súlyos betegségben szenvedett, ezért a történelmi jelentőségű akciót egy Ezra Lee nevű önkéntes hajtotta végre. Ő azonban – talán tapasztalatlansága révén - nem tudta rögzíteni az Eagle horgonyára szánt robbanószerkezetet. A bomba a menekülő tengeralattjáró és a hajó között robbant fel, és teljesen ártalmatlannak bizonyult.
1812. szeptember hetedikén elkeseredett, véres ütközet zajlott Moszkvától 110 kilométerre, Borogyino falucska mellett. Napoleon 1812. júniusában indított nagyszabású hadjáratot Oroszország ellen. A Visztulán még 400.000 embert vezetett át. Soknemzetiségű hadsereget irányított, mert csak 120.000 katonája volt francia, a többi olasz, lengyel, holland, belga, svájci vagy különféle német tartományok szülötte. Borogyinó volt az utolsó állomás a Moszkváért vívott küzdelemben.
A borogyinói csatában 80.000, más források szerint 90.000 ember halt meg. Olyan elkeseredett volt a küzdelem, hogy foglyokat szinte alig ejtettek. A nyolc órás öldöklést követően eleinte nem is volt világos, ki győzött. Végül az oroszok rendezetten visszavonultak, s Napóleon belovagolt Moszkvába. A csata helyszíne ma mégis dicsőséges emlékhely az oroszok számára. Nemesek, polgárok, jobbágyok egymás mellett küzdöttek az ellenséggel. Az oroszok részéről nemzeti, vallási érzülettel átitatott honvédő háború volt ez, nem pedig királyi udvarok küzdelme zsoldos katonákkal.
Aki ennél szebbet, jobbat akar erről, annak mi mást ajánlhatnék, mint a gyönyörűséges Háború és békét, Tolsztoj elképesztő csodáját?
Szeptember hetedike Brazília nemzeti ünnepe. Portugália - az anyaország - és a brazilok gazdasági érdekellentéteiből adódó konfliktus felerősítette az elszakadást pártoló mozgalmat. I. Péter százkilencvenegy évvel ezelőtt, 1822. szeptember hetedikén kikiáltotta az ország függetlenségét, majd októberben császárrá nyilvánították, december első napján megkoronázták. Az ezt követően vívott függetlenségi háború 1824-ben a portugálok fegyverletételével ért véget. 1825. márciusában kihirdették Brazília első alkotmányát. Augusztusban Portugália is elismerte Brazília függetlenségét.
1860-ban - Szicília elfoglalása után -, Giuseppe Garibaldi 3500 (I mille) katonájával átkelt a Messinai-szoroson, a nápolyi királyság területére. A Bourbon királyi hadsereg nagy része átállt Garibaldi oldalára, így az útja során alig ütközött ellenállásba.1860. szeptember hetedikén vasúton vonult be Nápolyba, ahol hősként ünnepelték. A nápolyi nép már előző nap tüntetett a Bourbonok ellen: olasz nemzeti zászlókkal vonultak fel a Via Toledón, a kereskedők üzleteikben felcserélték a Bourbon-liliomot a Savoyai-kereszttel. Amikor Garibaldi bevonult a városba, a királyi katonák még laktanyáikban voltak, és katonai tiszteletadásban részesítették a bevonuló szabadsághőst. A bevonulás a nép elragadtatott lelkesedése közepette folyt le. A balkonokról virágot szórtak „Itália Atyja” elé: Garibaldi a Piazza del Plebiscitón köszönte meg a fogadást.
1901. szeptember hetedikén nyílt meg a FÉSZEK, a Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja Budapesten. A Fészek a művészek közadakozásából létesült a legkülönbözőbb művészeti ágakban tevékenykedő hivatásos művészek összefogására, alkotó szellemű eszmecseréjére, művészi és emberi kapcsolatuk szolgálatára. Az első alapszabály szerinti célja „a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adja meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.
Az alapító művészek – tessék figyelni EZT a névsort! – Benczúr Gyula, Bródy Sándor, Csortos Gyula, Fadrusz János, Fényes Adolf, Hegedűs Gyula, Heltai Jenő, Hubay Jenő, Kacsóh Pongrác, Kernstok Károly, Lechner Ödön, Molnár Ferenc, Ódry Árpád, Rippl-Rónai József, Rózsahegyi Kálmán, Strónl Alajos, Szinyei Merse Pál, Újházy Ede, Vaszary János és még mások is, április hatodikán a Drexler Kávéházban tartották első rendkívüli közgyűlésüket, ahol Zilahy Gyula színész javaslatára elfogadták a klub nevét. Szeptember hetedikén pedig birtokba vették „örökös” székhelyüket Budapesten, a Kertész utca 36. alatt.
1909. szeptember hetedikén született Elia Kazan, amerikai rendező, színész, aki Konstantinápolyban (a mai Isztambulban) született görög szülőktől, eredeti neve Elia Kazanjoglu. Családja 1913-ban költözött az Egyesült Államokba. New Yorkban és a massachusettsbeli Williams College-ben tanult, majd drámaművészeti stúdiumokat folytatott a Yale Egyetemen. 1933-ban csatlakozott a Group Színházhoz, ahol színészként, illetve rendezőként dolgozott. Számos klasszikus és modern darab színre állítása fűződik a nevéhez. (Millertől Az ügynök halála, a Bűnbeesés után, az Édes fiaim; Tennessee Williamstő A vágy villamosa, a Macska a forró bádogtetőn, Az ifjúság édes madara).
1948-ban alapította Lee Strasberggel és Cheryl Crawforddal az Actor's Stúdiót, amely valósággal forradalmasította az amerikai színjátszást, és tehetségek egész sorát indította el a pályán (James Deant, Marion Brandót s számos más későbbi sztárt).
Filmrendezőként 1945-től tevékenykedett, és a Bumeráng óta jegyzik karakterisztikus művészként, aki kivételes érzékenységgel és kritikai szenvedéllyel ábrázolja kora és világa fájdalmas konfliktusait. Nagyszerű filmjei – szerintem – ezek voltak: A vágy villamosa; Viva Zapata!; az Édentől keletre; A látogatók; Az utolsó filmcézár.
Valahol létezik egy elbeszélésem Róla, Millerről és érintőleg Marilynről, Bűnbeesés előtt címmel, de gőzöm nincs, hol. Aki nékem megtalálja….
1936. szeptember hetedikén született Charles Hardin Holley. Ja, hogy nem tudjátok, kiről van szó? S ha azt írom, Buddy Holly? Azt bizony tudjuk, ki volt Ő: amerikai énekes, dalszerző, a rock-and-roll úttörője.
1940. szeptember hetedikén lépett új szakaszába az angliai csata, miután a Luftwaffe repülőgépei első ízben hajtottak végre terrorbombázást számos szigetországi civil célpont, többek közt London ellen. A több tízezer áldozatot követelő mészárlással ugyanakkor Hitler nem érte el célját, ugyanis képtelen volt térdre kényszeríteni Nagy-Britanniát, ráadásul a taktikaváltással saját győzelmi esélyeit csökkentette.
„Soha sem adjuk meg magunkat, és ha, amit egy percig sem hiszünk, a sziget, vagy annak nagy része le lenne igázva, akkor birodalmunk tengeren túli részein a brit hajóhad segítségével folytatják a harcot.”
(Winston Churchill)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése