2013. szeptember 4., szerda

Szeptember negyedike

Holnap 14 órakor lesz holdújulás a Szextáns csillagképben, így és ezért ma naplementekor, mely Budapesten 19 óra 18 perckor lesz, végetér az 5773. zsinagógai év, és elkezdődik az 5774.
Vagyis naplementekor beköszönt a zsidó újév tishri hó első napjával.

476-ban ezen a napon Flavius Odoaker germán hadvezér bevonult Ravennába, mely akkor már egy ideje a Nyugatrómai Birodalom fővárosa volt Róma helyett. Romulus Augustulus az utolsó római caesar lemondott, és ezzel véget ért a Nyugatrómai Birodalom tizenkét évszázados története.
Odoaker az Attila szolgálatában állt Edekonnak volt a fia, és maga is  Attila hun fejedelem udvarában nőtt fel. Fiatal korában a hagyomány szerint találkozott Szent Severinusszal, aki nagy jövőt jósolt neki. A nyugatrómai császár testőrségében eltöltött szolgálata után 470 körül kinevezték a germán segédcsapatok vezetőjévé. Mivel akkoriban alig voltak reguláris nyugatrómai hadseregek, az Odoaker parancsnoksága alá tartozó barbár szövetséget tekinthetjük gyakorlatilag az egyetlen katonai erőnek Itália területén. 476-ban, amikor Orestes, a birodalom katonai főparancsnoka, az uralkodó apja megtagadta a germán katonák követeléseinek továbbítását, Odoaker megölte őt, fiát pedig, Romulus Augustulus nyugatrómai császárt megfosztotta hatalmától. Romulus Augustulust a Nápolyi-öbölhöz száműzték, ahol valószínűleg 511-ig élt.
Odoaker ezt követően mint Itália Királya uralkodott 493-ban bekövetkezett haláláig. Amikor az Odoaker által védett Ravennát már két és fél éve ostromgyűrűbe zárták a keleti gótok, a város püspöke közvetítésével a király kénytelen volt békét kötni Theodorik keleti gót királlyal. A megállapodás szerint közösen kormányozták volna Itáliát. Néhány nappal később mégis Theodorik ravennai udvarába szállították (egyes források szerint ünnepségre hívták), és itt saját kardjával március tizenötödikén kivégezték.

1781. szeptember negyedikén negyvennégy spanyol telepes El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula (A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón) néven telepet létesített Kaliforniában, amely aztán Los Angeles vagy L.A.  néven napjainkra az USA második legnépesebb városává, fontos gazdasági és kulturális központtá, a világ szórakoztatóiparának egyik legfontosabb fellegvárává fejlődött.

1883. szeptember negyedikén született Czóbel Béla. Tanulmányait Nagybányán kezdte, majd Münchenben, ezután Párizsban képezte magát, ahol főként a fauve-ok hatottak rá, akikkel együtt állított ki a Salon d'Automne-on. 1906-ban visszatért Nagybányára és a hagyományokkal szakító fiatalok, a neósok vagy neoimpresszionisták "vezetője" lett. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIÉNK) megalakításában.
Barátja, Kernstok Károly révén ismerte meg művésztársait, a későbbi Nyolcak tagjait. Az első világháború kitörésekor Hollandiába ment, csatlakozott a Le Fauconnier vezette bergeni festőcsoporthoz. 1915-től Berlinben, 1925-től Párizsban dolgozott, a harmincas években többször visszatért Magyarországra. Ekkorra kialakult, és a továbbiakban lényegében nem változott sajátos festői világa, amely mindvégig megőrizte természetszerűségét (Múzsa, Szakácsnő, Piros kendős lány, Madonna, Hátakt). Bizonytalannak látszó formavilágát kontúrvonallal határolt mélytüzű színekkel építette fel. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak, aktok  voltak. A második világháború idején Szentendrén élt, majd ismét Párizsba ment és ott is élt haláláig, a nyarakat Szentendrén töltve. Őt tartjuk az École de Paris egyik legfontosabb alkotójának. Életművéből reprezentatív válogatás látható Szentendrén a róla elnevezett múzeumban.

1886. szeptember negyedikén befejeződött Amerikában az úgynevezett indián háború, amikor az arizonai Skeleton-kanyonnál vereséget szenvedett és megadta magát Nelson Miles tábornoknak Geronimo – Goyaałé - apacs főnök.Geronimo rengeteg ellenséggel harcolt; mind Mexikó, mind az USA csapatai ellen és híressé vált hőstetteiről, például arról,  amikor is számos embert szabadított ki a fogságból. Később ez a 38 férfi, nő és gyermek egy éven keresztül menekült egy 5000 fős amerikai csapat (akkoriban ez a hadsereg egynegyede volt) és a mexikói hadsereg elől. Ez a kis csoport volt az utolsó független indián harcosokból álló fő haderő, akik nem ismerték el az Amerikai Egyesült Államok kormányát az amerikai Nyugaton.
Geronimót előbb Floridában börtönözték be, majd átszállították Oklahomába, és  szülőföldjére, Új Mexikóba, soha többé nem térhetett vissza. Öreg korára ünnepelt híresség lett, kiállításokon mutogatták szegényt, még elnöki avatáson is részt vett.

1905. szeptember negyedikén született Ráday Imre, színművész, színházi rendező, főiskolai tanár és rádiós műsorvezető aki eredetileg festő szeretett volna lenni. Lett azonban hősszerelmes, sármos szívtipró, a nők bálványa, és nem mellesleg, kiváló karakterformáló színművész. A múlt század húszas-harmincas éveiben Ráday Imréért rajongtak a nők.
Később pedig az érett művészért a színházrajongó közönség. Jómagam elsősorban a hatvanas években készült filmjeire és színházi szerepeire emlékszem: Felfelé a lejtőn; Dollárpapa; Alba Regia; Falak; Keménykalap és krumpliorr; Kísértet Lublón. Meg persze sok-sok tévéfilmbeli alakítására.

1914. szeptember negyedikén született Udvardy Tibor, a nagyszerű tenorista, opera- és oratórium énekes, kinek szerepköre a lírai tenorszerepektől egészen a drámai karakter hőstenoralakokig terjedt. Volt Don José, Pinkerton, Cavaradossi, Lohengrin és Siegfried,  vendégszerepelt Európa és az USA számos operaszínpadán.

1917. szeptember negyedikén született Maléter Pál, aki eleinte orvosnak tanult, majd katonai pályára lépett. A második világháború után a forradalom kitöréséig a néphadseregben teljesített szolgálatot. 1956. október 24-én déltől a Honvédelmi Minisztériumban ő látta el a főügyeleti szolgálatot. Másnap a vezérkari főnök parancsára öt harckocsival és az azokat kísérő tisztiiskolásokkal a Kilián laktanyában tartózkodó egyik egységének segítségére indult. Mivel csak az ő parancsnoki harckocsija jutott el az épületig, felsőbb jóváhagyással tűzszünetet kötött a környéken harcoló civil egységekkel. Ennek lejárta után 27-28-án katonáival ellenőrzése alá vonta a laktanyát közrefogó épületszárnyakat, majd értesülve a kormány által elrendelt tűzszünetről, beszüntette a felkelők elleni harcot. A Corvin közben részt vett a fegyverletételi tárgyalásokon. Nagy Imre kérésére jelen volt a munkástanácsok küldötteivel folytatott megbeszélésen, majd 31-én a Nemzetőrség megszervezéséről folytatott tárgyaláson. November 1-jén Nagy Imre kinevezte a honvédelmi miniszter első helyettesévé, majd november 3-án honvédelmi miniszter lett. November 3-án este a tököli szovjet bázison a tárgyalás folytatására érkezett magyar küldöttség többi tagjával együtt Szerov tábornok a KGB vezetője letartóztatta. 1958. június 15-én Budapesten a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével, koncepciós perben: szervezkedés kezdeményezése és vezetése, zendülés, valamint hazaárulás hamis vádjaival halálra ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. Másnap Nagy Imrével és Gimes Miklóssal együtt kivégezték.

1927. szeptember negyedikén Brassóban született Sánta Ferenc.
 Az irodalmi életbe Szabó Pál hozta be őt, aki az Irodalmi Újságban mutatta be a Sokan voltunk című elbeszélés közlésekor. A mű nagy feltűnést keltett, ennek nyomán megjelent első novelláskötete a Téli virágzás  is. A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja lett, nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról 1956 szeptemberében.
Főbb művei voltak Az ötödik pecsét, a Húsz óra,  Az áruló,  amelynek drámaváltozatát  Éjszaka címmel mutatta be a  Katona József Színház.
Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra és Az ötödik pecsét Fábry Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott.
A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényei 23 nyelven jelentek meg, tehát valóban világsikernek mondhatók.
Az író 2008 óta nincs közöttünk.

1972-ben szeptember negyedikén Mark Spitz amerikai úszó a müncheni olimpián hetedik aranyérmét nyerte – mindegyiket világrekorddal -, és ezzel csúcsot állított fel. Egyazon olimpián soha, senki nem szerzett addig hét aranyat.
2008-ban Pekingben aztán egy Micheal Phelps nevű csoda döntötte meg e csúcsot, mivel nyolc arannyal zárt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése