1561. július tizenegyedikén született Luis de Góngora y Argote, a barokk irodalom kiváló spanyol költője. Őt sokszor a legnagyobb spanyol költőként tartják számon, azonban költészete nem túlságosan népszerű. Nagyon kifinomult, szellemes verseket alkotott, emellett különösen fejlett vizuális képzelőereje volt, ami az egyik legnagyobb barokk költővé emelte őt. Korai költeményei között remekbe szabott szonetteket és balladákat találunk. Hírneve elsősorban monumentális, bonyolult, stilizált érett művein alapszik, mint például a Dicsőítő költemény Lerma hercegéhez, vagy a Polifemo és Galatea története,és a befejezetlen pásztoridill, a remekműnek tartott Las Soledades. Góngora a drámaírással is megpróbálkozott.
Stílusában több követője is alkotott, ami mind kevésbé volt népszerű. A „gongorizmus” vagy „culteranizmus” a spanyol irodalom egy barokk tendenciája lett: jellemzője a kifinomult kifejezésmód, az erőteljes latinizálás, a klasszikus mitológiai allúziók és a dús metaforahasználat volt.
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt tündökölni a nap,
amíg a fehér liliomokat
hó homlokod a réten megalázza,
míg mint korán virító szekfüszálra,
ajkadra annyi mohó szem tapad,
s a csillogó kristályon győz nyakad
diadalmas és gőgös ragyogása,
élvezd nyakad, hajad, homlokod, ajkad,
élvezd, mielőtt mindaz, ami ma
arany, liliom, kristály, szekfü rajtad,
nemcsak ezüst lesz s letört ibolya,
hanem, ha éveid már elpazalltad,
füst lesz és árnyék, sár és föld pora.
(Lator László fordítása)
1819. július tizenegyedikén született Reguly Antal, nyelvtudós, etnográfus és utazó, az MTA tagja, ki élete céljául a finnugor nyelvi rokonság megfejtését tűzte ki. 1839-847 között lovas kocsival, kutyaszánnal, rénszarvasszánnal és gyalog összesen 30 ezer km-t tett meg, azért, hogy európai emberként elsőnek kereshesse fel a finnugor népek világát, és a helyszínen ismerkedhessen meg azokkal a rokonságot igazoló tényezőkkel, amelyek addig csak feltételezések voltak.
1839-ben Németországon, Svédországon át Finnországba ment, és a lappok között gazdag etnográfiai anyagot gyűjtött. 1841-ben ismét visszatért Helsingforsba (Helsinki) és az észt nyelvvel kezdett foglalkozni. Kutatóútjára Szentpétervárott készült fel, a keleti finnugor: zürjén (komi), mordvin, cseremisz (mari) és a török-csuvas nyelvet tanulmányozta.
1843-ban indult el Szentpétervárról. A votjákok (udmurtok) és baskírok földjén át jutott az Uralhoz, ezen átkelve Vszevolodszkojban ért el a vogulokhoz. Közöttük szótárt írt, és énekeket gyűjtött. 1844-ben indult az északi vogulok földjére, majd az osztják nép és nyelv tanulmányozásához kezdett, és 1845. márciusáig volt közöttük. Ezután a cseremisz nyelvet tanulmányozta, és a legdélibb finnugor törzs felé vette útját. Innen a csuvasok közé ment, 1846-ban visszatért Szentpétervárra. Itt nekilátott a 180 földrajzi mérföldre terjedő Ural-vidék térképének kidolgozásához. Reguly a nagy útról hétládányi anyagot küldött haza a Magyar Tudományos Akadémiának: néprajzi tárgyakat, gipszmintákat, amelyek emberi arcokat ábrázoltak, nagy mennyiségű feljegyzést.
1863. július tizenegyedikén született Arany Dániel, kinek nevét elsősorban a róla elnevezett versenyről ismeri az egész ország. Előbb a győri főreáliskolának (ma Révai Miklós Gimnázium) matematikatanára volt, majd Budapestre költözött, és felsőbb ipariskolákban tanított. Tudományos munkája nem volt kiemelkedő, de pedagógusként - mindjárt pályája legelején - fontos lépést tett a jövő generációinak fejlődéséért. Magyarországon először ő ismerte fel, hogy nemcsak egyetemi szinten fontos a matematika széleskörű népszerűsítése. Az 1893. decemberében indította útjára a Középiskolai Matematikai Lapok-at, melynek "fő czélja tartalomban gazdag példatárt adni a tanárok és tanulók kezébe".
1881. július tizenegyedikén született Zerkovitz Béla, zeneszerző, a magyar sanzon és operett koronázatlan királya. Volt igazgatója a Royal Orfeumnak (helyén ma a Madách színház működik), és a Budapesti Városi Színháznak is. Élete során 36 operett zenéjét szerezte, ezen kívül közel 800 dalt komponált, melyek közül számtalanul sok hihetetlen népszerű lett.
" Más gyermektársaimmal ellentétben, nem a cégtáblákon, hanem a színlapokon tanultam meg olvasni. Ezek voltak életem első olvasmány élményei. A művészetet először a Barokaldi-cirkusz kerítésein kívül tanulmányoztam, ahonnan bekukucskálva néztem végig az előadást."
1925. július tizenegyedikén született Nicolai Gedda, német-orosz származású svéd operaénekes, a 20. század nagy tenoristája.
1959. július tizenegyedikén született Suzanne Vega, akit Isten éltessen sokáig! (A Gödörben, még a régiben, volt szerencsém élőben hallgatni Őt. Élmény volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése