E szép névnek ma van ünnepe; boldogságos névnapot kívánok minden Dánielnek, első helyen „kicsi” Fiamnak.
Dániel az Ószövetségben:
”És mondá a király” (Nabukadnecár) „Aspenáznak, az udvarmesterek fejedelmének, hogy hozzon az Izráel fiai közül és királyi magból való s előkelő származású ifjakat, akikben semmi fogyatkozás nincsen, hanem a kik ábrázatra nézve szépek, minden bölcseségre eszesek, és ismeretekkel bírnak és értenek a tudományokhoz, és a kik alkalmatosak legyenek arra, hogy álljanak a király palotájában; és tanítsák meg azokat a Káldeusok írására és nyelvére.
És rendele nékik a király mindennapi szükségletül a királyi ételből és a borból, melyből ő iszik vala, hogy így nevelje őket három esztendeig, és azután álljanak a király előtt.
Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás.
És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak.
De Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, a melyből az iszik vala, és kéré az udvarmesterek fejedelmét, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.”
Dániel próféta könyve (1. 2-8.)
1456. július huszonegyedikén a török által szorongatott Nándorfehérvár ostromában elkezdődött a fordulat, annyira, hogy a következő nap már Hunyadi János világraszóló diadalát hozta. Huszonegyedike történései voltak: a várvédőkkel – kik Szilágyi Mihály parancsnoksága alatt harcoltak – egyesült Hunyadi János és Gianni Capistrano vezette seregek visszaverték a török támadást, kik pedig már a belső várban voltak, sőt egyesek a vár bástyáira is feljutottak. Ekkor egy Titusz nevű magyar vitéz „mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta.”
(Antonio Bonfini)
Azaz: Dugovics Titusz hőstette e napra esett.
1899. július 21-én született Ernest Miller Hemingway. Az első világháború után az amerikai írók egy egész nemzedéke, főleg a háborúból hazatért, nagy tapasztalatú fiatalság szinte ontotta magából a jobbnál jobb regényírókat és novellistákat, de talán a legsikeresebb mind közül Hemingway lett. Sikerének egyik titka a kalandosság, mert bámulatos lélektani szemléletességének és társadalomábrázolásának hitelessége mellett a legjellemzőbb írásművészetére az események izgalomban tartó fordulatossága. És ennek az írói attitűdnek hátterében az áll, hogy élete semmivel sem volt kevésbé kalandos, mint írott történetei.
Életszemléletének alapja a tevékenység megbecsülése volt, hirdette, hogy még az eredménytelen munka is többet ér a semmittevésnél. Ennek az erkölcsi értékelésnek legszebb példája Az öreg halász és a tenger. Ember és természet egyszerre harcos és békés viszonya, a munka öröme és a beletörődés a kudarca sajátos egységként jelenik meg ebben a remekműben.
” ... az ember nem arra született, hogy legyőzzék... Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”
1905. július huszonegyedikén született Jean-Paul Sartre, az előző század második felének alighanem legnagyobb hatású írója, gondolkodója. Azoknak a gondolatvilágát is befolyásolta, akik nem értettek vele egyet. Regényeit, drámáit azok is nagyra tartották, akik nem hitték el, sőt indulatosan tagadták filozófiáját. Mert a filozófiatörténetben fordulatot, új korszakot jelentett az Ő megjelenése. Az egzisztencialista bölcseleti magatartást ő találta ki, és tőle vették át azok is, akik elkülönültek tőle, sőt olykor egyenest szembenálltak vele. Színrelépése óta született már materialista és idealista, vallásos és ateista egzisztencializmus, melyeket az a szempont köti össze, hogy az élet egészét, a maradandó és a változó mozzanatokat egységben látják.
Sartre életútjából és műveinek sorából meg lehetne írni az európai történelem és benne az európai irodalom útját és módosulatait a második világháborútól a 70-es évek végéig. Ez az életút csak akkor érthető és élhető át, ha végigolvassuk regényeinek és drámáinak sorát, s emellett megismerjük filozófiai műveinek nagy hatású gondolatvilágát. Mert a kettő elválaszthatatlan, azért is oly sikeres: Sartre filozófusként író volt, íróként pedig filozófus.
” Az életben az ember elkötelezi magát, és ezzel saját portréját rajzolja.”
” A pontosan körülhatárolt lehetőségek, az előre megírt, kiolvasható sors, a könnyen belátható, áttetsző foglalatba zárt jövő (...), mindez megöli az álmokat: csak azt akarhatjuk, amire képesek vagyunk. Ez a mértéktartás teszi az embert dühöngő őrültté, ez kelti föl a legtébolyultabb, rövid távú becsvágyat.”
” Aggályos széplelkek, akik a holtakból az élők, elsősorban a saját magatok épülésére akartok hasznot húzni, keressétek - ha úgy tetszik - szertelenségében a szenvedély nyilvánvaló bizonyítékát. Csakhogy a szenvedély éppen olyan sokféle, mint maga az ember: van közöttük emésztő és tűnődő, ábrándos és gondterhes, gyakorlatias, elvont, pepecselő, rohanó, és még sok száz.”
„Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.”
Ezek a szavak még 1969. július 20-án 20:17-kor (UTC – egyetemes világidő) hangzottak el a Hold fölszínéről, aztán eltelt hat óra, és az Apollo-11 Sas névre hallgató leszállóegységének ajtaja kinyílt. Már július 21. volt, UTC 2 óra56 perc, amikor világunk történetében első alkalommal egy férfi, Neil Armstrong, hű kísérőnknek, a Holdnak felszínére lépett a Nyugalom Tengerének lávasíkságán.
„That's one small step for [a] man, but giant leap for mankind.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése