A magyar kereszténység naptárában ez Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő Szűz Mária ünnepe; a katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Mária, méhében Jézussal, meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. (Visitatio Beatae Mariae Virginis.)
”Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.”
(Lukács evangéliuma, 1. 39 – 42)
A tizenharmadik századtól mindenütt július másodikán ünnepelték, egészen a II. Vatikáni Zsinatig, mely május 31-re helyezte át az ünnepet. De nálunk – és még néhány országban – megmaradt július másodikának. Minthogy pedig ez a nap az aratás kezdetének ideje is, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli. (A Boldogasszony nevezetet Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát.)
Mindenek előtt és fölött egyik nagy kedvencemet szeretném ünnepelni ma: 1877-ben ezen a napon született Hermann Hesse, Nobel-díjas német-svájci író, költő és – ezt tán kevesen tudják róla - festő. Elsősorban regényíróként ismert, de lírája, költeményei is jelentősek. Korai írásai a 19. század tradicionális elbeszélőművészetét követték, lírai költészete a romantika jegyeit viselte, akárcsak első nagy művének a Peter Camenzindnek nyelvezete és stílusa. Műveinek később jelentős aspektusa lett a spiritualitás, amellyel elsősorban a Sziddhártha című regényében találkozhatunk: hátterét az indiai bölcsességtanok, a satdarsana, a taoizmus és a keresztény misztika képezi. A regényben megfogalmazott irányzat, amely szerint a bölcsességhez vezető út az egyéniségen keresztül vezet, tipikus nyugati meglátás, ami közvetlenül egyik ázsiai tannak sem felel meg, bár némi párhuzam mutatható ki a buddhizmus théraváda irányzatával.
Hogy én mit szeretek Tőle? Mindent, minden művét, de azért kiemelgetnék mégis, nehogy szó érje házam elejét.
Tehát: Kerék alatt; Gertrud; Narziss és Goldmund; Üveggyöngyjáték és hát persze a Sziddhártha.
” Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Végezheti, mint költő, mint őrült, mint próféta, vagy mint bűnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig.”
” Létezik benned a csendnek egy olyan tisztása, egy rejtett szentély, ahová bármikor visszatérhetsz, és ott az lehetsz, aki valójában vagy.”
” Ez a primitív, kényelmes, kevéssel beérő mai világ kiokád magából, igényesnek, mohónak talál, egy dimenzióval gazdagabb vagy a kelleténél. Az olyan emberek, mint mi, manapság nem tudnak élni és az életnek örülni. Aki csinnadratta helyett zenére, szórakozás helyett gyönyörre, pénz helyett lélekre, nyüzsgés helyett igazi munkára, játszadozás helyett szenvedélyre vágyakozik, az ebben a tetszetős világban nem találja meg az otthonát.”
1714. július másodikán született Cristoph Willibald Gluck, német zeneszerző, aki a megmerevedett, kiürült operaformát megreformálta, és új tartalommal töltötte meg.
1894. július másodikának szülötte volt Kertész Andor, azaz André Kertész, a jeles képíró Mester, aki Robert Capával, Martin Munkacsival és Moholy-Nagy Lászlóval együtt - a múlt század húszas-harmincas éveiben - Nyugaton szerencsét próbáló magyar művésznemzedék tagja volt. Hogyha a haditudósító Capának az volt a jelmondata, hogy a jó képhez közel kell menni az eseményhez, akkor Kertészé az lehetne: a magasba kell emelkedni. Nem szeretett dokumentálni, helyette egy grafikus látásmódjával közelített a témájához: a vonal, a sziluett megszállottja, búsongásra hajlamos, de humoros és játékos kedvű művész volt.
1900. július másodikán került sor a Ferdinand von Zeppelin tervezte léghajó próbaútjára. Konstrukciójának átütő sikere révén a "zeppelin" az egész világon az irányítható, merev szerkezetű léghajó neve lett. A zeppelineket utas-szállításra és katonai célokra egyaránt használták. A csúcspont az 1930-as években volt, amikor a Graf Zeppelin és a Hindenburg rendszeres repüléseket hajtott végre Németország és Észak-Amerika valamint Dél-Amerika között. Ezt a diadalt a Hindenburg léghajó katasztrófája szakította meg 1937-ben, ami a "levegő óriásainak" bukását eredményezte, bár más tényezők - közöttük politikaiak is -hozzájárultak a zeppelinek eltűnéséhez.
1923. július másodikán született Melis György, Kossuth- és Liszt Ferenc díjas bariton énekes.
1936. július másodikán született Hofi (Hoffmann) Géza, Kossuth- és Mindenféle-díjas zseniális humorista, író, színművész, a magyar kabaré külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.
1951. július másodikán született Grandpierre Attila magyar csillagász, zenész, énekes, író, költő (VHK), a fizikai tudományok kandidátusa.
(Jómagam ugyanezen a napon születtem.)
*** *** ***
A 22 646. nap
62 év. Keleti PU.
Mit csináljon, mit csináljon a vén fiú?
Sínre nyakat? Nyakra kerék? (Nyakravalónak
épp elég…) De nem teszem meg,
nem tehetem. Nincs elromolva a lelkiösméretem.
Ígéret köt engemet, ígéretet meg nem szegek.
Ígéretet szegni rút, ez ellen a morál,
s az úri, jó modor egyként perorál.
De ha kerék elé utam nem vezet,
hatvankét évemmel itt mit keresek,
minek nekem Keleti PU?
Mit csinál itt a vén fiú?
Halni nem akarok, nem lehet,
utazáshoz ma nincs kedvem.
Mit csinál itt a vén fiú?
Mondom, add füled közelebb!
Lent a mélyben,
kerekek alatt, aluljáró
sötétjében, keleti pu éjében,
házipálinkát mérnek, igaz
valót. Nem olcsó persze,
de születésnapomon
megengedhetem, avval hát
magamat fölköszöntöm e rút
napon: Isten éltessen vén fiú!
Isten éltessen!
VálaszTörlés