Nagy valószínűséggel 518. július kilencedikén került a Keletrómai Birodalom trónjára Nagy Szent I. Justinianus, születési nevén Flavius Petrus Sabbatius. Uralkodása fordulópont volt a Keletrómai Birodalom és a kora középkor illetve a késő antikvitás történetében. Uralkodása alatt került sor kenyértörésre a monofizita-ortodox vallási ellentétben, ekkor kísérelték meg utoljára egyesíteni a Római Birodalom területeit, ekkor élte utolsó virágzását a római kultúra – és ekkor tört be először Európába a pestis, amely előre jelezte az elkövetkező keservesebb időszakokat.
És hogy el ne feledjem: ő építtette Ravennában a San Vitale templomot birodalomegyesítő törekvéseinek jegyében: alaprajza a bizánci Sergius és Bacchus templomok rajzát követi. Ez a gyönyörűség – melyben a császár és Theodóra császárné számos mozaiklépe is feltalálható – nem a térelemek egymáshoz kapcsolódásával, hanem megfordítva, a tér részekre osztásával alakult ki.
(Arról már nem is beszélek, hogy bizonyos értelemben az Hagia Szophia is Justinianus „műve”. Amikor ugyanis a Nika-féle felkelés 532-ben lerombolta a bazilikát, Justinianus felügyelete mellett, öt év alatt az alapoktól kezdve teljesen újjáépítettek.)
1357. július kilencedikén az alapkőletétellel megkezdődött Prágában a Károly híd építése, mely a Moldva első állandó hídja lett, amit a folyó egyik gázlója fölé emeltek. A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit hídnak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, Judith von Thüringenről, II. Ulászló cseh király feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik kimondottan nem szerették királyuk német származású feleségét. Miután a Judit hidat 1342. tavaszán elvitte a jeges ár, annak alapjait felhasználva kezdték építeni az új hidat, Peter Parler német építész tervei szerint. Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el, miután kikérte az asztrológusok és a zsidó kabbala tudósainak véleményét arról, hogy mi a kezdés legcélszerűbb időpontja. A csillagok az Oroszlán jegyét és az 135779531 számsort jelölték meg, ezért a híd alapkövét az 1357. év 7. hónapjának 9. napján, 5 óra 31 perckor helyezték el.
1552. július kilencedikén a törökök bevették Drégely várát; ezen a napon elesett Szondi György várkapitány, akit elismerést kiváltó bátor magatartása miatt díszes pompával temettetett el Hádim Ali budai pasa. A törökök ezt követően Eger ellen vonultak.
”Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond,
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.”
” A vár piacára ezüstöt, aranyt,
Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat;
Harcos paripái nyihognak alant:
Szügyeikben tőrt keze forgat.”
”Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
Kelevéze ragyog vala balján.”
”Mint hulla a hulla! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
Ő álla halála vérmosta fokán,
Diadallal várta be végét.”
(Részletek Arany János Szondi két apródja című csodájából)
1824. július kilencedikén született Mednyánszky Sándor Cézár katolikus lelkész, aki az 1848-49-es szabadságharc alatt tábori főlelkész, majd a hadügyminisztérium hadlelkész osztályának igazgató tanácsosa volt. A szabadságharc leverése után, 1849 augusztusában francia származású édesanyja rokonaihoz, Franciaországba menekült. Távollétében a császári hadbíróság kötél általi halálra ítélte, és nevét jelképesen bitófára szegezték.
91 évvel ezelőtt, 1922. július kilencedikén Johnny Weissmüller (Tarzan) először a világon egy percen belül úszta le a 100 méter gyorsot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése