2013. augusztus 12., hétfő

Augusztus tizenkettedike van

Érdemes lesz ma este, szürkület után, kilenc óra körül a Perseus csillagkép felé nézelődni, ugyanis a Perseidák meteorrajnak ma este várható a sűrűségi maximuma. Költőibben fogalmazva: szép csillaghullás várható.

1099-ben ezen a napon Bouillon Gottfried Aszkalon mellett vereséget mért Al-Afdal vezír Jeruzsálem visszafoglalására indított seregére, és ezzel véget ér az első keresztes háború.
1095-ben II. Orbán pápa háborúra hívta a keresztény világot, a Szentföldet és Jeruzsálemet immár közel négyszáz éve uraló muszlimok ellen. A keresztes hadjárat iránti lázas lelkesedés pillanatok alatt a hatalmába kerítette egész Európát.
A keresztény seregek 1099. június hetedikén érték el Jeruzsálemet, és falétrákat építettek, hogy felmásszanak a falakra. A fő támadást július tizennegyedikén  hajtották végre. Gottfried az első lovagok között volt, akik átmásztak a falakon és beléptek a városba. Közben a többiek hatalmas csapásokat mérve gyilkolták halomra a védőket és a város muszlim lakosságát, a zsinagógába menekült zsidókra pedig rágyújtották az épületet. Véget ért a három évnyi küzdelem, és elérték, amiért 1096-ban elindultak: visszafoglalták a Szentföldet, Jeruzsálemet és a szent helyeket.
 Bouillon Gottfried flamand lovag és katona volt, 1076-tól Bouillon ura és Antwerpen őrgrófja. 1087-ben megszerezte Alsó-Lotaringia trónját is, majd győzelme után ő lett a Jeruzsálemi Királyság első uralkodója, de nem használta a király címet. Ő volt az Advocatus Sancti Sepulchri, vagyis a Szent Sír Védelmezője.

1833. elején 350 telepes költözött a Chicago folyó partján fekvő egykori Fort Deaborn erőd helyére, mely az 1812-es brit-amerikai háború során elpusztult.  Telepüket még abban az évben, augusztus tizenkettedikén, Chicago néven önálló településsé szervezték. A község néhány év alatt közel négyezressé nőtt, ezért 1837-ben városi rangra emelkedett, azon a napon, mikor Illinois állam részévé vált. Chicago tehát ma ünnepli 180. születésnapját.

1887. augusztus tizenkettedikén született Erwin Schrödinger, Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja. 1926. januárjában publikálta  A kvantálás, mint sajátértékprobléma című cikkét a hullámmechanikáról, benne egy egyenlettel, amit ma Schrödinger-egyenletként ismerünk. Ebben a cikkben a hullámegyenletet időfüggetlen rendszerekre származtatta és megmutatta, hogy az helyes energia-sajátértékeket ad a hidrogénszerű atomok esetén. Ezt az egyenletet általánosan a 20. század egyik legnagyobb eredményének tartják, ami forradalmat idézett elő a fizikában és a kémiában.
Egy második cikket is publikált mindössze négy hét múlva, ami megoldotta a harmonikus kvantumoszcillátor, a merev rotor és a kétatomos molekulák problémáját, valamint új levezetést adott a Schrödinger-egyenletre. Egy harmadik májusi cikkben megmutatta, hogy az ő megközelítése és Heisenbergé ekvivalens, és megadta a Stark-effektus kezelését. A sorozat negyedik cikke megmutatta, hogyan lehet kezelni az időben változó rendszereket, mint például a szórásproblémákat. Ezek a cikkek voltak karrierjének központi elemei, és a fizikusközösség azonnal nagy jelentőségűeknek fogadta el őket.
Nevezetes még a Schrödinger-macskája néven ismert gondolatkísérlete. A tudós ezzel a neves kísérlettel kívánta szemléltetni a mikrovilágban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. Hangsúlyozandó, hogy a kísérlet csak fikció volt, a valóságban Schrödinger nem végezte el és nincs is jelentősége elvégezni.

1908. augusztus tizenkettedikén készült el az első Ford T-modell. Beceneve Bádog Böske (Tin Lizzy) volt. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít az első megfizethető autónak is, ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető.
A modell magyar szempontból is nagy jelentőségű, hiszen tervezői csapatában két neves autókonstruktőrünk is jelen volt: Galamb József és Farkas Jenő.

2000. augusztus tizenkettedikén elsüllyedt a Kurszk atomtengeralattjáró 118 főnyi legénységével. A K–141 Kurszk orosz Antyej-osztályú robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjáró volt, a nagyhatalmi státuszát elvesztett Oroszország legnagyobb, legmodernebb és legütőképesebb fegyvere, váratlan elsüllyedése egyike volt a történelem legnagyobb katasztrófáinak és rejtélyeinek.
Egy hadgyakorlat során helyi, fedélzeti idő szerint 11:28-kor  a Kurszk végrehajtotta a számára kiadott utasítást, és kilőtte a kijelölt cirkálóra az előtte hatástalanított torpedóit. Ám röviddel ezt követően, váratlan robbanás történt a fedélzetén. Az egyetlen hitelesnek nevezhető jelentés szerint a robbanás kiváltója egy újonnan kifejlesztett torpedó meghibásodása volt. A tengeralattjáró ekkor körülbelül 135 kilométerre volt Szeveromorszktól. A hajótest a robbanás miatt 108 méter mélyre süllyedt, ekkor egy második, sokkal nagyobb robbanás történt, 135 másodperccel az első után. A robbanásokat a 118 fős legénységből 23-an élték túl, ám nem sokára a túlélők körül teljes lett a sötétség és csökkenni kezdett a hőmérséklet. Nagy vita folyt arról, vajon meddig maradhattak életben a tengerészek. Egyes – különösen orosz – szakvélemények szerint nagyon gyorsan meghalhattak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése