Szimbolikusan az aktív Én találkozik a gondolkodás, kapcsolatteremtés, szellemi fejlődés feladatával és lehetőségeivel. A beszédesség, mozgékonyság, kapcsolatteremtő képesség, kíváncsiság, tanulni vágyás, esetleg írói hajlam napja a mai. Negatív értelemben szétforgácsolódás, részvétlenség, hipochondria is jelentkezhet.
Az Én (Nap) uralmát segíti az értelem, a gondolkodás, de ugyanakkor az igazi kommunikáció megtanulásának a feladatát is jelenti az állás. Hermész kettőssége (a pokolba szállt le lelkekért, majd felvitte őket az Olümposz csúcsára), a leszállás és felemelkedés az aktív Én feladatává is válik, hiszen csak így, a tapasztalatok által lesz igazán világossá az értelem. A Nap és a Merkúr egymástól mindössze 28 foknyira ra távolodhatnak el, így csak konjunkciót és szemiszextilt alkothatnak. A Nap soha nem égeti el a Merkúrt, hiszen teljességének ő is része!
1609. augusztus huszonötödikén Galileo Galilei bemutatta a velencei Signoria előtt első távcsövét. Széles körben elterjedt, ám téves nézet, hogy Ő találta fel a távcsövet. Más az Ő érdeme, de igen nagy! Elsőként Neki jutott eszébe , hogy az égbolt tanulmányozására használja az eszközt, és bizony, különös dolgokat kellett látnia, olyanokat is, melyek erősen ellentmondtak a geocentrikus világnézetnek. Többek között a Jupiter holdjait, melyek értelemszerűen NEM a Föld körül keringtek…
A távcsövet egyébként egy évvel korábban, Hollandiában találták fel, ennek leírása alapján készített Galilei előbb egy nyolcszoros, később egy kb. 20-szoros nagyítású modellt. Az első volt az, melyet 404 évvel ezelőtt bemutatott a velencei törvényhozóknak.
(Amúgy a drága Galileinek ez volt az egyetlen jövedelmező „másodállása” életében, mivel a távcsőnek a hajósok – és így a hajózó kereskedők is - hasznát vették, és fizettek.
1778. augusztus huszonötödikén született Vitkovics Mihály. Apai, anyai elődei mind régóta Magyarországon élő szerbek voltak, ő úgy lett lelkes magyar, hogy megmaradt tudatos szerbnek is. Úgy nőtt fel, hogy egyformán tudott mind a két nyelven, és miközben jó hatású magyar költő volt, aki közben szerb költeményeket is fordított magyarra, egyidejűleg magyar műveket fordított szerbre; alighanem vele kell kezdeni a magyar szépirodalmi művek idegenre tolmácsolásának történetét is. Kármán József Fanni hagyományainak az ő tollából származó szerb fordítása a délszláv fordítási irodalom klasszikus darabja, miközben magyar költői művei, főleg népdalai kimutatható hatással voltak a romantika népies törekvéseire, Kisfaludy Károly és Czuczor Gergely népdalaira, és így végső soron előkészítették Petőfi költészetét. Vitkovics Mihály tehát fontos alak a XIX. század kezdetének irodalmában, még ha írói-költői nagysága csak az igazi nagyok után következik is, és ha irodalmi arcképe – sajnos - el is homályosodott az utókor előtt, előttünk.
Legterjedelmesebb irodalmi műve A költő regénye című érzelmes kisregény. Formája levélsorozat, ahogy ez Goethe Wertherje óta világdivat volt. Nyilván a Werther is hatott rá, de közvetlenebb mintaképe Kármán Fannija lehetett.
Megelégedés
Nem adott az Isten nekem nagy palotát,
Sem ágyamra selymet, sem cifra tafotát;
Adott egy kis gunyhót, adott egészséget,
És melléje egy jó barna feleséget.
Vele keresem én mindennap kenyerem,
S be jóizűn esik azt vele megennem.
Ha munkánk végeztük, lenyugszunk ágyunkban,
S egymást átkarolva pihenünk álmunkban.
Ha felvirad a nap, vigadva kelünk fel,
S folytatjuk munkánkat ujított erővel.
Tavaszkor a mező körülöttünk virít,
S a fűszálon lengő harmatocska frisít.
A pipis éneke mulatgat bennünket,
S a nyár verejtékben könnyíti kezünket.
Őszkor szüretelünk urunk szőlejében,
S kapunk falatocskát mustos pecsenyében.
Ha beköszönt a tél, s hó lepi a földet,
Kis gunyhónkban ülünk a kemencze mellett.
Az én kedves Sárim az orsót pergeti,
S vidám dúdolással unalmunk kergeti.
Magam faragcsálok magamnak szerszámot,
S ezért se fizetek idegennek vámot.
Ha vasárnap eljön, czifrázott bundába'
Megyek hálát adni Istennek házába.
Délután pajtással betérek korcsmába,
S kényre iddogálunk a jó borocskába.
Ha felmelegedem, "húzd rá Gazsi", mondom,
Enyém egész világ, semmire sincs gondom.
Nem vagyok én adós, nekem sem adós más;
Nem bántottam senkit, engem se bántson más.
Az úristen, pajtás, éltessen bennünket;
Tartsa meg mind holtig vidám jó kedvünket.
1825. augusztus huszonötödikén lett függetlenné Uruguay, vagyis arrafelé nemzeti ünnep van ma. A 19. század elején függetlenségi mozgalmak söpörtek végig Dél-Amerikán, amelyek Uruguay-t is elérték, és José Gervasio Artigas tábornok vezetésével felkelők
döntő csapást mértek a spanyolokra. Ám 1817-ben portugálok szállták meg Montevideót, majd az önállósodó Brazília és Argentína vetélkedett Uruguayért, Brazília meg is szállta a területet, és rövid időre provinciájává tette. A brazil uralom azonban nem sokáig tartott: 1825-ben a függetlenségért harcoló csapatok végleg kiűzték a megszállókat, és Uruguay önálló állam lett.
1918. augusztus huszonötödikén született Leonard Bernstein, a kiváló amerikai zeneszerző és karmester. Fő és remekműve a West side story, amelyből azonos címmel tíz Oscar-díjat nyert film is készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése