Augusztus huszonegyedikén történt,

hogy 1165-ben megszületett II. Fülöp Ágost - Philippe Auguste-, az egyik legjelentősebb középkori francia király. Számos jelentős területtel gyarapította a királyi birtokot, így nagy szerepe volt a francia királyság egységének kialakításában. Túl azon, hogy egész Frankhon mit, Párizs városa még plusz rendkívül sokat köszönhetett Fülöp Ágost uralkodásának. Ugyan az udvar továbbra sem állapodott meg itt – Fülöp Ágost idejének kevesebb, mint harmadát töltötte Párizsban –, de az uralkodó számára itteni palotája vált a legfontosabb állomássá. A királyt épp ezért a korban többször emlegették Párizs királyaként. Az egyre növekvő lakosságú és egységesedő területű város ebben az időben tett szert különleges jelentőségre, és a királyi kormányzat jövőbeli megtelepedésének is ekkor jöttek létre a feltételei.

1567. augusztus huszonegyedikén született Szalézi Szent Ferenc francia születésű jogász, teológus, egyházi író, rendalapító. Egy asszonyhoz fűződő mély barátsága segítette abban, hogy megvalósíthassa nagy tervét: egy kontemplatív női szerzet alapítását, melynek gyenge egészségű, beteg vagy öreg nők is tagjai lehettek. A nővérek száma gyorsan növekedett, Ferenc életében tizenkét kolostort alapítottak. 1622-ben bekövetkezett halála után szent életének híre egyre növekedett, írásai számtalan új kiadást értek meg. 1661-ben boldoggá, 1665-ben aztán szentté avatták.

Ím: IMÁJA
Ha minden angyal, a világ minden lángelméje
tanulmányozta volna,
mi válik hasznodra ebben vagy abban a helyzetben,
miféle szenvedés,
kísértés vagy fájdalmas veszteség,
nem találhattak volna
hozzád illőbbet,
mint azt, ami ért.
Isten örök Gondviselését.
Kezdettől fogva kigondolta,
hogy ezt a keresztet saját szívéből
értékes ajándékként néked adja, 
mielőtt elküldte volna,
mindentudó szemével megszemlélte,
isteni értelmével átgondolta,
bölcs igazságosságosságával megvizsgálta,
szerető irgalmával átmelegítette.
Mind a két kezével megmérte,
hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb,
egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.
Azután megáldotta szent nevével,
fölkente kegyelmével,
beléje lehelte vigaszát,
és még egyszer rád és bátorságodra pillantott.
Így most egyenesen az égből jön feléd,
mint Istennek hívása,
és könyörülő szeretetének ajándéka,
hogy egészen önmagaddá légy,
és Istenben megtaláld beteljesülést.

1698. augusztus huszonegyedikén született Bartolomeo Antonio Guarnieri del Gesú. Neves hangszerkészítő család utolsó sarja volt, ő tökéletesítette ki a Guarnieri (és úgy általában az Amati-vonalhoz tartozó) hegedűket. Ilyen hangszeren játszott például Niccoló Paganini, de Yehudi Menuhin is.

1831-ben augusztus huszonegyedik napján – vasárnap volt - kezdődött el a Nat Turner vezette rabszolgafelkelés a Virginia állambeli Southhampton Countyban.
Nat életéről nagyon, nagyon keveset tudunk, haláláról szintúgy.
William Styron Nat Turner vallomásai című remekében olvashattok szépeketl, de vigyázat! Styron sem tudott sokkal többet nálunk, így aztán a hiányzó elemeket csodálatos fantáziájával egészítette ki!
Nat Turnerrel borzasztóan bántak el a fehérek – le sem írom -, se teste, se sírhelye nem maradt meg az utókornak, de szelleme a felkelés napjától kezdve a rabszolgák millióit vezette.
"Úgy akarsz, aminő vagyok?
vagy hajtsam a nyakam igába?
emeljem főm a csillagok
felé? vagy éljek megalázva?
Fenn vagy lenn? Szolgának, szabadnak
akarsz? szállva vagy letiporva?
Téged is égbe ragadlak
vagy lehullok veled a porba?"

1908. augusztus huszonegyedikén született Feleki Kamill, a csodálatos Kossuth díjas  színművész, táncos, koreográfus. Persze, sok mindenre emlékezhetnék, de makacsul a francia krály szerepe jut most eszembe a János vitézből. Filmjei közül meg az Állami áruház.

1911. augusztus huszonegyedikén Vincenzo Peruggia olasz szobafestő ellopta a Louvre-ból a Mona Lisát. Az esetet a 20. század legnagyobb műkincslopásaként tartják számon. Peruggia hazafias cselekedetként magyarázta tettét, az olasz közvélemény pedig valóságos hősként tisztelte. A festmény két év múlva, 1913. decemberében Firenzében került elő: Peruggia ugyanis tárgyalásokat kezdett eladásáról az Uffizi igazgatójával, aki azonban nem vállalt kockázatot és feljelentette. A festményt előkerülése után az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak. Peruggia ügyét olasz bíróság tárgyalta: mindössze egy év börtönre ítélték, és ebből is csak néhány hónapot kellett letöltenie.

1930. augusztus huszonegyedikén született Sajdik Ferenc, a nagyszerű magyar grafikus, karikaturista, rajzfilmes. Nyomdásznak készült, de érezte, valami más lesz az igazi foglalkozása. A nyomdában, mint litográfus egyszer egy karikatúra kliséjét maratta, ekkor egyik pillanatról a másikra döbbent rá arra, hogy az ő pályája alighanem a karikatúra lesz. És – szerencsére – így is lett. 1955-től a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója volt, de  hamar közölni kezdte karikatúráit a Ludas Matyi, majd belső munkatársa lett a szatirikus hetilapnak. Harminc évig hétről hétre ontotta a szellemes rajzokat, sokan az ő kedvéért vásárolták a lapot, mert esendő figuráit csak szeretni lehet.
Na és – ugye - Neki köszönhetjük sok egyéb között Pom-Pomot, a Nagy ho-ho horgászt. Isten tartsa meg Őt sokáig!

1941. augusztus huszonegyedikén született Vukán György, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész: ma lehetne hetvenkét éves, sajnos, kevéssel ezelőtt, augusztus tizenkettedikén elhunyt. Több mint hatvan éven át szerepelt a pódiumon és számtalan műfajban kipróbálta magát. Írt operát (Fekete Advent), több balettzenét (a Derby címűt A lovakat lelövik, ugye című regény nyomán), szimfonikus versenyműveket, mintegy 80 dalt, 150 zsoltárt, és II. János Pál pápa látogatására misét. Mintegy 150 film zenéjét szerezte, így Bacsó Péter (A tanú, Megint tanú, Ki beszél itt szerelemről?, Te rongyos élet, Hamvadó cigarettavég) és Fábri Zoltán (141 perc a befejezetlen mondatból, Magyarok, Az ötödik pecsét) alkotásaihoz, de komponált zenét tévésorozathoz (Linda), rádiójátékokhoz és színházi darabokhoz is, s ő játszotta a Szomszédok című teleregény főcímdalának zongoraszólamát.

1968-ban a huszadikáról huszonegyedikére virradó éjjelen megkezdődött a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen. Örök szégyenére a kádár-kornak, magyar részvétellel.

1986. augusztus huszonegyedikén Kamerunban a Nyos-tó limnikus kitörése húsz kilométeres körzetben igen rövid idő alatt közel 1700 ember halálát okozta. (A limnikus kitörés ritka természeti katasztrófa, a széndioxid feltörése mélyvizű tavakból, amely megfojtja a környéken élő embereket és állatokat, sőt szökőárt is okozhat. Épp ilyen volt a kameruni tragédia.)