Igaz, ma még majdnem tizenöt órán át a Fény uralja Világunkat, de bajos lenne szemet hunyni a tény fölött, hogy fogy az ideje, akár csak a magamé.
Persze, az éj is szép, különösen az augusztus-éji égbolt, melyen egy nap múlva kikerekedik a Hold szép arca, és ahol ma éjjel három órakor a Jupiter korongján két holdjának, az Iónak és az Európának árnyéka is látható lesz egy órán át. Persze, nem szabad szemmel, azt azért nem!
Augusztus havunk – mint köztudott - nevét Augustus Octavianus római császárról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Julius Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amelyben Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, mely egykor márciussal kezdődött.
Ma egy százkilencvenhárom évvel ezelőtt Születettre emlékezem én, akit én nagyon szeretek, de akit nem szokás ma már a fősodorba tenni, nagyra tartani.
O mores, o tempores!
Hogy ki volt Herman Melville, aki 1819-ben ezen a napon született?
Az amerikai kritika Dante, Milton, Dosztojevszkij nevével egy időben emlegette egykor, D. H. Lawrence, aki pedig kíméletlenül közömbös tudott lenni írótársaival szemben, Melville-t majdnem annyira becsülte, mint saját magát. A valóság az, hogy írókon és kritikusokon kívül Melville munkáit kevesen olvassák és legértékesebb regénye, amelynek Moby Dick a címe, ifjúsági regény számba megy, és csupán a cselekménye fantasztikumánál fogva hat. Ebben a tényben ép annyi az irónia, mint abban a közismert valóságban, hogy Swift Gulliverje vagy Cervantes Don Quijoteja ugyancsak ifjúsági olvasmány lett.
Csak azért is, butuló Világ!
Én szeretem a Moby Dicket – a regényt! -, szeretem Melville lassúdan folydogáló szövegét, szeretem Melville-t!
Tudom: a külsőségek szemüvegén át nézve Melville regényei pikareszk munkák. Sok bennük a cselekmény, a rendkívüli kalandos levegő, s az önéletrajz vonatkozású esetekbe mindig belesző olyan pusztán képzelettel megteremtett helyzeteket, amelyek felcsigázzák az olvasó érdeklődését, anélkül, hogy látszólag mélyebb elmélyülést követelnének.
De ez jó! Nagyon jó!
” Bár nem tudnám pontosan megmondani, miért jelölt ki engem ama rendező, a Sors, erre a nyomorúságos bálnavadászszerepre, de a legfőbb ok a nagy bálna lenyűgöző gondolata volt. A roppant és titokzatos szörny a végletekig felzaklatta kíváncsiságomat. Aztán a vad és távoli tengerek, ahol szigetnyi teste hömpölyög: a bálnavadászat elmondhatatlan, névtelen veszélyei; ezek s ezernyi-ezer tűzföldi kép és hang kísérő csodája irányította vágyaimat. Másokat talán nem ösztönöz ilyesmi; de ami engem illet, örökös sóvárgás gyötör a messziség után. Szeretek hajózni tiltott tengereken, szeretek kikötni barbár partokon.
Mindezek okából örömmel fogadtam hát a bálnavadászutat; a csodavilág nagy vízár-kapui kitárultak, s a vad képzelgésekben, amelyek elhatározásomra sodortak, bálnák végtelen menetei hömpölyögtek kettesével lelkem legmélyére, s mindnyájuk közt egy hatalmas, csuklyás szörny, olyan, mint egy távoli, hóborította hegy.”
Egyébként
Svájc nemzeti ünnepe van ma. Ugyanis 1291-ben Schwyz, Uri és Unterwalden kantonok szövetségéből ekkor jött létre az új ország. Igaz, csak sokára, nagyon sokára – 1648-ban – ismerték el nemzetközileg, a svájciaknak mégis ez a nap a nemzeti ünnep.
1664-ben ezen a napon aratott győzelmet Raimondo Montecuccoli Szentgotthárdnál a törökök fölött.
1898-ban ezen a napon halt meg Arany László.
1919-ben ezen a napon Peidl Gyula alakított kormányt – hat egész napig kormányzott is -, és evvel véget ért a Tanácsköztársaság.
1941-ben ezen a napon jelent meg utoljára a Nyugat. Sajnos!
1944. augusztus elsején robbant ki a Varsói Felkelés, melyet az Armia Krajowa (Honi Hadsereg)) irányított a német megszálló csapatok ellen. A felkelés kirobbantását arra az időpontra időzítették, amikor a szovjet csapatok megközelítették Varsót, a Visztula túlsó partjára értek. A Honi Hadsereg célja az volt, hogy még a szovjetek előtt felszabadítsák a fővárost, és megerősítsék a lengyel függetlenséget a háború teljes ideje alatt működő Földalatti Állam kormányának hatalomra juttatásával. Minthogy a Vörös Hadsereg bambán állt, a felkelés október másodikán elbukott. Szégyen, gyalázat! (Mármint a Szovjetunióra nézvést.)
1971-ben e napon volt a koncert Bangladeshért, George Harrison szervezésében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése