"Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek." – mondta a Prágában megtartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencia megnyitóbeszédében Václav Havel.
Nagyjából el tudjátok képzelni, hogy a különböző fasiszta, náci, kommunista diktatúrák hány tízmillió ember erőszakos halálát okozták? A főhajtás nekik szól ma!
Az emléknap azért került augusztus huszonharmadikára, mert 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop -, más néven Hitler-Sztálin-paktumot.
410-ben ezen a napon Alarich gót király csapatai betörtek az Örök Városba, ahova a gallok óta nem lépett ellenség, és napokig fosztogatták azt. A gótok később büszkén hivatkoztak rá, hogy Alarich nem romboltatta le a várost "más barbárok szokásához hasonlóan", de a katonái hat napig fosztogathatták, csak a keresztény templomokat kímélték (Alarich keresztény volt). Az ekkor összeszedett kincsek képezték az alapját a későbbi gót királyi kincstárnak. Nem sokkal ez után, még az év végén Alarich meghalt. Nemezis?
1572-ben a huszonharmadikáról huszonnegyedikére virradó éjszakán Medici Katalin anyakirálynő utasítására a pápisták legyilkolták a Párizsba amúgy a békülési célzattal hívott hugenották (protestánsok) nagy részét. Az összehangolt csapásra a Saint-Germain-l’Auxerrois-templom harangja adott jelet, kissé korán, így néhány hugenotta el tudott menekülni. Az eseményeken felbuzdult, hagyományosan katolikus párizsi lakosság is bekapcsolódott az eredetileg politikai célú gyilkosságokba, így a közrendű hugenottáknak sem volt kegyelem.Ez volt a Szent Bertalan-éj. Szépet, jót és igazat erről Prosper Mérimée regényében olvashattok.
1783-ban ezen a napon született William Tierney Clark angol mérnök a budapesti Lánchíd tervezője.
1880.augusztus huszonharmadikán zseni született Rómában: Guillaume Apollinaire. Ő volt az a Költő, aki a líra megszokott témáit kibővítette a háborús élmények, a szenvedélyes erotikus szerelem megfogalmazásával. Az újítás lehetőségét kutatva eljutott a szürrealizmusig, a hagyományokra épülő modernség útját járta, a klasszikus és a romantikus költészet örökségét gazdagította a huszadik század emberének új látomásaival. Szürrealizmusa nem az álomszerű víziók és az automatizmus kultusza, képei a valóság szubjektív, de tudatos átéléséből fakadnak. „Hol ezt, hol azt fedezzük fel benne újra. Hol azt az édes, szívlüktetéssel áradó, szívbemarkoló dallamot, amelynek az akkoriban éppen divatjamúlt romantikában van a forrása. Hol a verseit már-már szétvető, érzéki mámort, hol a halkan eldünnyögött sajgó szomorúságot. Hol a nagyzenekari zengésű verseinek gyönyörű disszonanciáit, hol kihívóan prózai, beszélgetésfoszlányokból szőtt, kollázs-technikával ragasztott, dallamtalan költeményeit, hol párás vagy kemény rajzú, bizarr vagy éppen pokolian humoros képeit vagy azt a módot, ahogy a súlyos tárgyakat felragyogtatja, továbbrajzolja könnyű mozgású képzeletével.”
A MIRABEAU-HÍD
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
S szerelmeink
Mért kell gondolnom arra
Hogy az öröm nem jöhet csak a jajra
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
Maradjunk szemközt kéz a kézbe zárva
Míg fut örök
Szemektől elcsigázva
Karunk hídja alatt a Szajna árja
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
Fut a szerelem akár ez a gyors hab
A szerelem
Az élet vánszorog csak
És a Reményben mily sok az erőszak
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
Tűnnek a napok a hetek suhanva
Vissza se tér
Múlt és szerelem habja
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
Óra verj az éjszakában
Megy az idő én megálltam
(Eörsi István fordítása)
1926-ban e napon született Hernádi Gyula, József Attila- és Kossuth-díjas írónk. Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezett: költeményei, novellái, kisebb regényei jelentek meg. Ismertté azonban Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált igazán. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott Oldás és kötés volt, és ezt egy sor másik film követte, olyanok, mint a Szegénylegények, az Így jöttem, a Fényes szelek. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, horrorisztikus képek (Hasfelmetsző Jack, Szörnyek évadja)
A magyar irodalomnak, művészetnek és tudománynak többször is rossz napja volt e nap.
1831-ben Kazinczy Ferenc, 1838-ban Kölcsey Ferenc, 1858-ban Reguly Antal, 1991-ben Nemes Nagy Ágnes, rá egy évre, 1992-ben Székely János és 1994-ben Fábri Zoltán halt meg augusztus huszonharmadikán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése