Augusztus tizenötödike van,

Nagyboldogasszony napja, mely az egyik legfontosabb Szűz Mária-ünnep. Ezen a napon a katolikus hívők Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, imádott Itáliámban Ferragosto néven az egyik legjelentősebb ünnep. A ferragosto kifejezés a latin „feriae Augusti”-ból ered, ami annyit jelent, hogy augusztusi pihenés. Eredete nagyon régre nyúlik vissza, még Augustus caesar rendelte el: célja az volt, hogy augusztusban legyen egy hosszabb periódus, amikor mindenki kipihenheti a korábbi hetek, hónapok fáradalmait. Ilyenkor be kellett zárni a hivatalos helyeket (és ezt a jó szokást az olaszok máig őrzik). Az augusztusi ünnepek alatt az egész birodalomban lóversenyeket és más igavonó állatok közötti versenyt rendeztek, az állatokat is kivonván erre az időszakra a munka alól. Manapság számtalanul sok városban gran’festával, pompás felvonulással és persze kiadós lakomákkal ünneplik e napot; fél Itália elindul a Tengerek felé; olyan autóáradat lepi el az utakat, hogy csak csodálkoznátok.
A Nagyboldogasszony elnevezés a magyar nyelvben viszont a történelmi magyar hitvilág hagyománya nyomán különvált a legtöbb európai nyelv használati gyakorlatától attól fogva, hogy Szent Gellért püspök – aki szintén olasz volt - fehérvári beszédében Boldogasszonynak nevezte Szűz Máriát. A Karthauzi Névtelen feljegyzéseiben olvasható: „És az Ő – mármint Szent Gellért - tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világ nagy asszonyának hívnák.”
A Boldogasszony név eredete, kútforrása - minden magyar pogány istennő elmélettel ellentétben - már a Bibliában megtalálható: „Boldog a méh mely hordozott téged, és az emlő amely táplált."  (Lukács evangéliuma)
Van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk nekünk magyaroknak, amelyet régen Boldogasszony másnapjának neveztek. Ez augusztus tizenhatodika, tartalma  a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint ezen a napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg.
Sokan ezt a napot tartják a magyar nép születésnapjának, úgyhogy: boldog szülinapot magyarok!

Tetszik vagy sem – nekem például nagyon nem – „rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, és hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.” Ma, augusztus idusán már csak tizennégy óra és tizenhat perc lesz a nappal időtartama: egy hónappal ezelőtt ez az időtartam még tizenöt óra harmincöt perc volt.
05:00 –kor, a hajnali szürkületben a Hold, a Merkúr, Vénusz és a Jupiter bolygók egy vonalba rendeződve látszottak az égbolton, vagyis ma együttállással kell számolnunk.

Egyebekben
1038-ban ezen a napon halt meg István király. Emléknapja azért került augusztus huszadikára, mert VII. Gergely pápa engedélyével László király 1083-ban augusztus huszadikán emelte a keresztény szentek sorába államalapító királyunkat.

1769. augusztus tizenötödikén született Bonaparte Napóleon – Napoleone di Buonaparte – a franciák hadvezére, első konzulja majd császára, a leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezér Nagy Sándor mellett, a hadvezetés máig élő ikonja.

1771-ben ezen a napon született sir Walter Scott, ki korának legünnepeltebb és legtöbbet olvasott regényírója volt, de ösztönzése és módszerbeli hatása pontosan kimutatható a következő írói nemzedékek fontos és továbbható alakjain. A romantika és a realizmus egyaránt tőle vett példát. Sem Balzac, sem a mi Jókaink talán nem lett volna azzá, amivé lett,  ha nincs előttük tisztelt és szeretett mesterként Walter Scott.
És ez csupán az irodalomtörténeti helyét határozza meg, világirodalmi helye azonban a könyvkereskedések és közkönyvtárak statisztikájából olvasható ki. Az angol romantikának ez a legfőbb regényírója jó néhány könyvével ma is világszerte a népszerű olvasmányok szerzőjének bizonyul. Manapság is újra meg újra fordítják a legkülönbözőbb nyelvekre, s  legismertebb regényének hőse, Ivanhoe, de még inkább ennek a kalandos történetnek híres mellékalakja, Robin Hood, odatartozik a nagyközönség halhatatlan ismerőseinek sorába. Magam részéről nagyon szeretem még a Kenilworth és a Wawerley című regényeit, meg A tó hölgye című elbeszélő költeményét. Egyik kedvenc olvasmányom még vén diák fejjel is a Kárpitos szoba címmel összegyűjtött kisregényei és elbeszélései, abból is különösen A Fekete Törpe.

43 évvel ezelőtt, 1969. augusztus tizenötödikén már nagy volt a nyüzsgés a New York állambeli Bethel város, Woodstock környékén. Helyi idő szerint délután öt órakor kezdődött minden idők legnagyobb és talán legnagyszerűbb rockfesztiválja, melyet ekként hirdettek meg: Egy Vízöntő korszakbeli előadás; három nap és béke és zene.
Olyanok léptek a kb. félmilliós közönség elé, mint Joan Baez, Ravi Shankar, Carlos Santana, Canned Heat, Janis Joplin, Creedence Clearwater Revival, The Who, Joe Cocker, Ten Years After, Blood, Sweat & Tears, Crosby, Stills, Nash & Young, Jimi Hendrix.
Ugye, hogy nem túloztam a legnagyobb és legnagyszerűbb jelzőkkel?