Augusztus huszadika van,

államalapító Szent István királyunk ünnep- és emléknapja.
Istvánt 1083. augusztus 20-án avatták szentté a fehérvári bazilikában; a szentté avatást László király hirdette ki – Gellért püspök szentté avatásával egyetemben, s az ünnep emlékezetesebbé tétele okán kiengedte börtönéből Salamont -,  de csak később, Nagy Lajos uralkodásának idején került be ez a nap egyházi ünnepként a naptárakba, majd pedig Mária Terézia nyilvánította nemzeti ünneppé.
 A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc bukása után Bécs megtiltotta Szent István napjának ünneplését, de a történelem forgó szerencséje, a Birodalom meggyengülése miatt,  már 1860-tól újra voltak a hatalom által eltűrt megemlékezések. Aztán évekig tartó viták után, 1891-ben a képviselőház hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította e napot, Ferenc József pedig elrendelte a munkaszünetet is.
1945-ben megszűnt nemzeti ünnep lenni, de 1947-ig egyházi ünnepként nyilvánosan még   megtarthatták. A kommunista hatalom a nemzeti és egyházi tartalmat nem vállalhatta, de az ünnepet eltörölni kockázatosnak gondolta – ezért előbb az „új kenyér" ünnepeként kezdték emlegetni, majd az 1949-es alkotmány kihirdetését erre a napra időzítve, azt mintegy új, szocialista államalapításnak nyilvánítva, augusztus 20. az alkotmány ünnepe lett: egészen a rendszerváltozásig.

Ma kereken tizennégy óra lesz a Fény időtartama.

Továbbá
1847. augusztus huszadikán született Boleslaw Prus – eredeti nevén Aleksander Głowacki - lengyel író és publicista. Két kiváló műve ismert számomra, A bábu és A fáraó.

1901-ben ezen a napon született egyike legkedvesebb olasz költőimnek, Salvatore Quasimodo, kit költészetének elismeréseként 1959-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Többször járt hazánkban, egyebek közt Balatonfüreden, ahol gyógykezeltette magát; nevét a Tagore sétányon emlékfa és egy érctáblába vésett verse őrzi.

1942. augusztus huszadikán halt meg vitéz Nagybányai Horthy István repülő főhadnagy, kormányzó helyettes. Deaktiválása előtt állt, amikor utolsó bevetésén a belgorodi területen fekvő Alekszejevka városka mellett, röviddel a felszállás után Héja-típusú repülőgépével lezuhant.

1953-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Népstadion. Nagy ünnepélyt rendeztek, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a NOB elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel „a nép nagy vezére” nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József  olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel.
Volt két sportesemény is: a Norvégia – Magyarország atlétikai viadal második versenynapján a magyar együttes 140,5:71,5 arányban győzött. Ezután a Honvéd – Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a magyar csapat 3:2-re nyert.

1968-ban e napnak éjszakáján kezdődött meg a Varsói Szerződés offenzívája Csehszlovákia ellen, melyben –örök szégyenére a Kádár-rendszernek – a magyar hadsereg alakulatai is részt vettek.
(A tűzijátékot a Szabadsághegyi Ifjúsági Szanatórium teraszáról néztem végig - ahol akkor egy ideje életvitelszerűen tartózkodtam – egy barátommal, akivel aztán sokat élcelődtünk azon, hogy ez volt a legnagyobb augusztus huszadikai tűzijáték: egészen Prágáig ellátszott.)