Kr. e. 480-ban ezen a napon veszett oda Leónidász spártai király és 300 katonája a Thermopülai szorosnál lezajlott ütközetben. A szűk szorost védő apró, de jól felfegyverzett és fegyelmezett csapat az első két napon egyszerűen lemészárolta a szemből támadó perzsákat. Ekkor azonban az áruló Ephialtész hegyi ösvényeken keresztül a görögök háta mögé vezetett egy nagy perzsa csapatot, és Leónidasznak meg kellett osztania seregét. A király a 300 spártaival, 400 thébaival és 700 más vidékről származó katonával maradt a szoros bejáratánál, azzal a szándékkal, hogy életük árán is feltartóztatják a perzsákat, hogy a görög városállamok felkészülhessenek a harcra. A thébaiak kivételével, akik megadták magukat, az egész görög sereg a csatatéren esett el. Egyes források szerint Leónidasz maga küldte haza a sereg zömét, hogy megmentse őket a harc folytatásához és hátvédként maradt vissza csapatával, nehogy a perzsa lovasság lerohanhassa a visszavonulókat.
A király és katonái áldozata emlékére oroszlánt ábrázoló faragott emlékművet emeltek, a sírfeliratot – epigrammoszt – Szimonidész írta:
Hó kszein’, angelein Lakedaimonioisz, hoti téde
keimetha, toisz keinón rhémaszi peithomenoi
azaz
Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza
1456-ban e napon a nándorfehérvári várban dúló feketepestis áldozata lett Hunyadi János kormányzó: Zimonyban halt meg, Gyulafehérváron, a Szent Mihály templomban temették el.
1825-ben ezen a napon született Türr István, szabadságharcos, olasz királyi altábornagy. A risorgimento, a negyvennyolcas olasz egységesítési harcok részese, a Korinthoszi-csatorna építésének egyik szervezője.
1849. augusztus tizenegyedikén Kossuth Lajos kormányzó átadta a teljhatalmat Görgey Artúrnak, aki viszont a fegyverletétel mellett döntött. Szabadságharcunk végnapjait élte.
1860. augusztus tizenegyedikén született Bláthy Ottó, gépészmérnök, feltaláló, tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ő mondta ki először, hogy egy vezető, vagy egy gép melegedése attól függ, hány watt jut a hőleadó felület egységére; 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Mikásval feltalálta a energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort.
1871-ben ezen a napon született Heltai Jenő. Életműve hét évtizedet fog át: Reviczky kortársa kezdő költőként,Illyés Gyuláé halálakor; az ötvenhatos forradalmat még átélte. Általában mindig népszerű volt, személy szerint még az ellenfelei is szerették, de az élvonalba sosem sorolták. Mosolygó bölcs volt két emberöltőn keresztül: a könnyedség és komolyság, az enyhe irónia és az enyhe szorongás, a kritika és a megbocsátás szellemes egybeötvözője. Sohase volt első, sohase volt vezér, egészen soha sehová sem tartozott, de mindig jelenvaló volt. És igen nagyon szerethető.
Írt kuplékat, sanzonokat, lírai költeményeket, elbeszélést, regényt, színpadi művet; Ő írta Kacsóh Pongrác János vitézének szövegkönyvét: egyszóval mindent tudott.
Mert dalaimnak…
Mert dalaimnak azt a részét,
Mely túlnyomónak mondható,
– Minek tagadjam gyöngeségem –
Kegyedhez írtam, kis Kató.
És dalaimnak az a része,
Mely túlnyomónak mondható,
Kegyednek semmiképp se tetszett,
Sőt visszatetszett, kis Kató.
Igaz, hogy önt tegezni mertem,
Ami botránynak mondható,
Mert önt csupán magáznom illik
Vagy kegyedeznem, kis Kató:
De dalaimnak azt a részét,
Mely túlnyomónak mondható,
Mégis szívemből szívhez írtam,
Az ön szívéhez, kis Kató.
Hogy ön hideg maradt s kegyetlen,
Már ez malőrnek mondható,
Ha bánatomban meghalok most,
Magára vessen, kis Kató.
Magára vessen, ha belőlem
Más nem marad meg, kis Kató,
Mint dalaimnak az a része,
Mely túlnyomónak mondható.
1934-ben ezen a napon kezdte meg működését az Alcatraz, mint szövetségi börtön. Falai közt töltötte büntetését a harmincas évek nagy gengsztereinek „színe-java”, például Al Capone.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése