2012. július 12., csütörtök

Július tizenkettedike van

1561-ben Moszkvában e napon szentelték föl az Istenanya oltalma székesegyházat, mely azonban az utóbb ide temetett szentéletű bolond-bölcs Vazulról a Vaszilij Blazsennij néven lett ismertté. Az épületegyüttes központi eleme a legnagyobb, 57 méter magas, kis hagymakupolával ékesített torony, illetve az ez alatti főtemplom. Ezt nyolc kisebb templom veszi körül, melyeket az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentjeiről neveztek el. (Ja, elfeledtem mondani: Rettegett Iván építtette a templomot, mellyel háláját akarta kifejezni az oroszoknak a kazányi tatárok felett 1552-ben aratott győzelméért.) Az egymáshoz tapadó, belül egymás között szabadon átjárható templomok mindegyike önálló, egyedi formájú és színezésű hagymakupolával fedett.

1884-ben ezen a napon született Amadeo Modigliani, szívem egyik kedvence, festő- és szobrászművész. Képeinek intenzív, tiszta színei a fauve-ok színvilágát idézik, szobrainak leegyszerűsített mértani formái pedig a kubizmus hatását mutatják, de igazából ezek is, azok is eltéveszthetetlenül modiglianisak. Művészete az olasz hagyományokban gyökerezett, de sokat merített az afrikai-néger plasztikából is. Ezerszeresen helyes Csorba Géza művészettörténész vélekedése: "Ha Modigliani művészetének stiláris útját akarjuk követni, éppen ellenkező irányban kell elindulnunk, mint amerre életútja vezet. Modigliani Olaszországból indult el, s haláláig Párizsban élt. Művészete Párizsban bontakozott ki, de a század eleji francia hatások, elsősorban a kubizmus első korszakának egzakt technikája és a fauve-ok dekoratív expresszionizmusa olasz hagyományokban s olasz karakterében ötvöződtek érett művészetté".

1904. július tizenkettedikének szülötte is zseni volt, az ám: Neftalí Ricardo Reyes Basoalto, na jó: nem árulok zsákbamacskát. Pablo Nerudáról, a Nobel-díjas chilei költőről van szó.

Száz szerelem szonett (17. szonett)
Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő
vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór:
úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző
dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban.

Úgy szeretlek, akár a növény, mely nem virágzik,
és virágai fényét magába rejtve hordja,
szerelmed tette, hogy testemben él sötéten
a fojtó, sűrű illat, amely felszáll a földről.

Szeretlek, nem tudom, hogy mikortól és mivégre,
gőg és probléma nélkül egyszerűen szeretlek,
így szeretlek, mivel nem tudok másként szeretni,
csak így, csakis e módon, hogy nincs külön te, nincs én,
oly közel, hogy enyém a kezed a mellemen,
oly közel, hogy pillád az én álmomra zárul.

1943-ban ezen a napon zajlott le a világtörténelem legnagyobb tankcsatája, a kurszki ütközet.

1954. július 12. rocktörténeti nap volt: Elvis Presley aláírta első lemezszerződését. Nyolc évvel később,
épp ötven évvel ezelőtt ismét jeles rocktörténeti nap volt: 1962. július tizenkettedikén lépett első alkalommal közönség elé a Rolling Stones.

***   ***   ***
A ligeti fákon
vörös-arany árnyak,
levelek az ágról lassudadan szállnak,
épp úgy, ahogy te is röppentél a nyárral,
jőnek most majd idők: mindent elröptetők,
elmulasztó napok, elengedő idők...

Kínai vers
Rénrén shēng ér zìyóu,
zài zūnyán hé quánlì.
Fùyŏu lĭxìng hé liángxīn,
bìng yīng yĭ xiōngdì guānxì
(Régi, szép kínai vers ez,
mely magyarul annyit tesz:
„A tegnap volt;
a holnap lesz.”)

Torzítva Kosztolányi kryáját*
Már nem vagyok itthon e földön,
s még nem vagyok otthon az égben.
*kiáltás, sikoly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése