Augusztus hónap előzetes krónikája

Utunk a nyárból kifele vezet immár: remélem, csak csillagászatilag, meteorológiai értelemben még nem. Tudom, mindenkinek sok, sőt sokk volt a hőség, a kánikula: töredelmes, megtört szívvel bevallom, nekem nem.
A hónap első napján tizennégy óra ötvenhat, közepén tizennégy óra tizenhat, a végén már csak tizenhárom óra huszonnégy perc lesz a nappal időtartama.
Holdtölte kétszer is lesz e hónapban, bármilyen furcsán hangzik is ez: másodikán 05:00-kor a Vízöntőben, és szintén a Vízöntőben, a hónap utolsó napján 16:00 órakor.
Holdújulás viszont csak egyszer, tizenhetedikén 18:00 órakor lesz, az Oroszlánban.
Mondják, hogy augusztus a csillaghullás hava; kevésbé líraian, csillagászatilag az tény, hogy tizenkettedikén, és harmincegyedikén érdemes lesz az éjszakai eget lesni, mert a Perseidák és az Alfa Aurigidák meteorrajoknak valóban e napokon lesz a sűrűségi maximuma, könnyen akadhatunk „hullócsillagra”.
Magam részéről még huszonegyedikén éjjel fogom nagyon nézni az eget (meg persze mindig), mert akkor a Hold, a Mars, a Szaturnusz és a Spica szép együttállásban sorakoznak majd.
A holdújulásból következik, hogy az 5772. zsinagógai év elul hava (mely a zsidó év utolsó hónapja), tizenkilencedikén kezdődik.

Emlékező napjaim lesznek e hónapban
Másodikán a cigány holokauszt, a samudaripe világ-emléknapja lesz.
Harmadikán, születésnapján szeretném majd köszönteni Másik  Jánost.
Augusztus negyedikén 220. születésnapjára emlékezem majd Percy Bysshe Shelleynek.
Hatodika és hetedike: szomorú emlékezetű két nap. Hatodika Hiroshima emléknapja, hetedikén pedig négy éve már Cseh Tamás eltávoztára kell emlékeznem sajnos.
Tizenharmadikán arra a sötétségre gondolok majd, mely Világosnál terpeszkedett el  hazánkon.
Tizenötödike nálunk is keresztény ünnep, de imádott Itáliámban egyike a legnagyobbaknak: ferragosto, Nagyboldogasszony napja ez.
Én meg még – ráadásul - Woodstockra is emlékezem, mert augusztus tizenötödikén kezdődött meg az is, 1969-ben.
Augusztus huszadikán, ha már megemlékeztem államalapító Szent Királyunkról, emlékezetbe idézem Salvatore Quasimodo, szeretett Költőm, 111. születésnapját is.
Huszonnegyedikén két csúf mészárlásra emlékezem majd: az egyiket emberek követték el más embertársaikon Szent Bertalan éjszakáján, a másikat a természet követte el a Vesuvio képében Pompeii, Herculaneum városain, lakosain.
Mindegy, ki szereti, ki kevésbé, óriás születésére emlékezem majd huszonnyolcadikán. Az óriás neve: Johann Wolfgang Goethe.

És persze a majdnem rendszeresen vezetett napi krónikámban, más dolgokat is följegyzek majd.