E szép névnek ma van ünnepe; boldogságos névnapot kívánok minden Dánielnek, első helyen „kicsi” Fiamnak.
Dániel az Ószövetségben:
”És mondá a király” (Nabukadnecár) „Aspenáznak, az udvarmesterek fejedelmének, hogy hozzon az Izráel fiai közül és királyi magból való s előkelő származású ifjakat, akikben semmi fogyatkozás nincsen, hanem a kik ábrázatra nézve szépek, minden bölcseségre eszesek, és ismeretekkel bírnak és értenek a tudományokhoz, és a kik alkalmatosak legyenek arra, hogy álljanak a király palotájában; és tanítsák meg azokat a Káldeusok írására és nyelvére.
És rendele nékik a király mindennapi szükségletül a királyi ételből és a borból, melyből ő iszik vala, hogy így nevelje őket három esztendeig, és azután álljanak a király előtt.
Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás.
És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak.
De Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, a melyből az iszik vala, és kéré az udvarmesterek fejedelmét, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.”
Dániel próféta könyve (1. 2-8.)
1456-ban a török által szorongatott Nándorfehérvár ostromában elkezdődött a fordulat: a következő nap már Hunyadi János világraszóló diadalát hozta. Huszonegyedike történései voltak: a várvédőkkel – kik Szilágyi Mihály parancsnoksága alatt harcoltak – egyesült Hunyadi János és Gianni Capistrano seregek visszaverték a török támadást,kik pedig már a belső várban voltak, sőt egyesek a vár bástyáira is feljutottak. Ekkor egy Titusz nevű magyar vitéz „mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta.”
(Antonio Bonfini)
Azaz: Dugovics Titusz hőstette is e napra esett.
1940-ben a Szovjetunió avval az ürüggyel, hogy védelmezni akarja, szerelmetes, halálos szorítással ölelte magához Észtországot, Lettországot és Litvániát. Kevésbé költőien szólva: annektálta a balti államokat.
Erősen irodalmi e nap, hiszen
1899. július 21-én Ernest Miller Hemingway,
1905. július huszonegyedikén pedig Jean-Paul Sartre született.
Igaz viszont, hogy 1796-ban ezen a napon zseni ment el: Robert Burns.
És hogy folytassam még a veszteségeket,
2005-ben Hernádi Gyula,
2008-ban El Kazovszkij távozott közülünk e napon.
*** **** *****
Egy, a Fehér babák ébresztője ciklusból
”Fiú létedre babázol?”
Helytelenítette gyakran nagyanyám,
s még a szomszédokkal is megbeszélte.
Apám készített fakardot, puskát -
ügyeskezű volt Apám – ,Ő
így próbálkozott velem,
de én egyiket sem szerettem,
csak babáztam rendületlen.
A babák mosolyogtak, rám nevettek,
puska és kard meg durva volt.
Fiú létemre babáztam hát,
valahányszor fölnőttek nem látták.
Aztán meg - kicsit később -,
”orvosost” játszottam a szomszéd
Katival. Kocsis Kati! Hol lehetsz?
Élsz-e még, te régi lány,
vagy alszol már, alszol?
Rég aluszol már
kamramélyi első kedvesem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése