Előző nap, huszonegyedikén, a várkapitány Szilágyi Mihállyal egyesült Hunyadi János sikeresen visszavetette a török támadását, kik már a belső várat szorongatták, majd ezen a napon, 1456. július huszonkettedikén, kedden kitört a várból és a Gianni Capistrano(Kapisztrán János) vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon.
A győzelem következtében az Oszmán-Török Birodalom európai terjeszkedése közel hét évtizedre megtorpant. Ez idő alatt az európai hadszervezés átesett válságán, ugyanekkor kiütköztek a török hadszervezet hiányosságai is. Így mikor a törökök végül 1521-ben végül elfoglalták Nándorfehérvárt, Európa számára ennek már nem volt olyan súlyos következménye, mintha ez 1456-ban következett volna be.
Hunyadi a győzelem után nem üldözte a török sereget, de a rá jellemző lendülettel azonnal egy újabb törökellenes hadjárat tervezésébe kezdett. Tévesen úgy ítélte meg a helyzetet, hogy eljött az idő Bizánc felszabadítására, és a török Európából való kiszorítására. A hadjárat megindítására nem maradt ideje, ugyanis a várban kitört pestisjárvány következtében augusztus tizenegyedikén elhunyt, mi több, október huszonharmadikán Kapisztrán János is meghalt a járványban. A siker két ösztönzőjének halála elhamvasztotta a reményeket, az 1456 őszén Magyarországra érkezett keresztes sereg már nem vonult a török ellen. A nándorfehérvári győzelem így kihasználatlan maradt, ennek ellenére minden előzetes várakozást felülmúló haditettnek, a feudális Magyarország egyik legnagyobb katonai sikerének bizonyult.
A győzelem híre sok európai városba röviddel a déli harangozást elrendelő pápai Bulla kihirdetése után érkezett, noha valójában III. Kallixtusz pápa azt június huszonkilencedikén jegyezte. Az is előfordult, hogy már a győzelem hírére kongatták a harangokat, holott a bullát még ki sem hirdették. A déli harangszót tehát sokan már kezdettől fogva a nándorfehérvári diadallal kapcsolták össze, holott a pápai bulla előbb keletkezett. Maga a pápa is érezte az összefüggést, módosított a kiadott bullán, melynek új szövege szerint, mivel Isten győzelemre segítette a keresztényeket, a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. Így változott át az eredetileg könyörgésre felszólító déli harangszó a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás harangszavává.
*** **** *****
Hétfőn – július huszonharmadikán – 18 órától a T-Rádióban folytatjuk múltkor megkezdett beszélgetésünket Hamza Judittal, holmi ezoterikus tárgyakról: legutóbb a buddha dharma volt terítéken, hétfőn a jóga-darsana lesz beszélgetésünk tárgya, Judit EZOPIAC című műsorában.
Meghallgathatja, kinek kedve tartja itt:
http://www.tradio.hu/index.php?page=mainpage
(Jobb oldalt, az Ezopiac-ra kattintva)
*** **** *****
Tota via, cheminum et viaria*
Bolond, beteg bánatosan
járom a Város minden szegletét.
Őrültként sikkantozva
kiáltozom a neved én,
és szénfekete éjjeleken
ide is, oda is felírom még.
Házfalakra, térpadokra, fákra,
neved egyensúlyozom
mérleghintákra.
Tota via, cheminum et viaria
végigkutattam már érted.
Kutogattam általutak rejtekét.
De túl nagy ez a Város,
túl sokfelé lehetsz.
Átok minden útelágazásra:
az ördög alkotta mindet,
vasvillájának csúf mására!
Villahegyén, jaj, hol lellek Téged én?
Bolond, beteg bánatosan
járom a Város sok szegletét…
* minden utcát, teret és ösvényt: középkori, franciás latin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése