1776-ban ezen a napon - valamivel 11 óra után - a philadelphiai kongresszus elfogadta, jóváhagyta és nyomdába küldte a tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való elszakadását és függetlenségét deklaráló írásművet, a Függetlenségi Nyilatkozatot.
(A közvélekedéssel ellentétben NEM írták aznap alá, kihirdették csupán: az aláírásra nyolcadikán került sor, amikor a nyomdából visszatért az okmány a Kongresszushoz.)
”Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását.”
Lényegében ekkor és evvel jött létre az USA.
Tudom, tudom, hihetetlen, nekem is az, mégis igaz: nyolcvanöt éves ma az isteni Lollo, vagyis 1927-ben ezen a napon született Luigina Lollobrigida.
1456-ban ezen a napon a törökök befejezték Nándorfehérvár körülzárását, és megkezdődött az ostrom. Ekkor még sem Hunyadi, sem Capistrano nem volt a várban; de eljövőben voltak.
1804. július negyedikén született Nathaniel Hawthorne, akit én nagyon kedvelek, és remek írónak tartok. Fő műve persze A skarlát betű, de én nagyon szeretem és ajánlom bárki figyelmébe A hétormú ház és a Derűvölgy románca című regényeit, vagy remekmívű elbeszéléseit. (Régi paplak; Wakefield; A hóember)
1807-ben ezen a napon született Giuseppe Garibaldi, olaszok nagy kedvence. Egészen érthető okokból. Egyszerre volt lánglelkű hazafi, kitűnő katona, vezér és a győzelem után államférfi; az egységes Itália ügyéért – hiszem - bárki másnál többet tett.
1845-ben július negyedikén született Szinyei Merse Pál, a magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője, aki nyugat-európai kortársaival egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának lehetőségét és problémáit és teremtette meg gazdag színvilágú táj- és portréművészetét.
1903-ban ezen a napon született Szervátiusz Jenő, az erdélyi magyar képzőművészet nagyszerű képviselője, szobrászművész.
„Végig kellene böngészni szobraimat, s az elsőtől az utolsóig sok szenvedést lehet találni bennük. Az mentette át életemet a sok szenvedésen, hogy dolgoztam és dolgoztam (...) - mentül jobban rúgtak, annál többet dolgoztam.”
Nincs jelentősége, tudom, puszta véletlen – már ha létezik ilyesmi -, mégis érdekes, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat aláírói közül két későbbi elnök John Adams és Thomas Jefferson az aláírás évfordulóján, tehát július negyedikén halt meg, ráadásul mindkettő 1826-ban.
Adams a második, Jefferson a harmadik Elnöke volt a fiatal államnak.
*** *** ***
És még egy vers a Fehér babák ébresztője ciklusból
Hol van Dal?
A mezőben is csak dal van,
meg az ott termő búzában.
A mezőt féltőn átölelő
szelíd, csönd-akácosban.
Dalokat suttog a szellő:
napfényt nem mulaszt zivatar,
nem homályosít el felhő.
A csepphullató akácmézet
dallal negédesíti egy sellő.
Jóillatú hajéneked dalol;
sötét felhő messze hajol.
Versek gyűlnek a csillagokban –
csillagászként gyűjtöm őket –
kalárisba fonogatva,
hajadba ékítem mindet.
Harangszóban is dalok kongnak;
mélyöblű és lágy bimm-bammok,
varázsmanók özönlenek,
e júliusi hajnalon,
szép szavú, apró dalnokok.
Dal van öblös tengerparton,
kicsiny halászfalucskában,
és a tájban szépen alvó,
aranysárga homokpartban.
A napfényben is dal van, dal van:
és te ragyogsz jambust lépve
minden örök napfénydalban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése