A szovjet csapatok lezárták a magyar repülőtereket, a kormány megtiltotta a magyar hadseregnek az ellenállást. Nagy Imre visszautasította a menekülés gondolatát.
Losonczy Géza államminiszter délelőtt sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Nagy Imre, aki aznap átvette a Külügyminisztérium vezetését, magához kérette Jurij Andropovot, a Szovjetunió nagykövetét, és a szűkebb kabinet jelenlétében és jóváhagyásával követelte az országba újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását. Kijelentette, hogy az ország azonnal felmondja a Varsói Szerződést, és kihirdeti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy nagyhatalomhoz fordul.
19 óra 50 perckor Nagy Imre miniszterelnök beszédet mondott a rádióban: "A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét." – hangzott el.
Andropov kezdeményezésére először Münnich Ferenc, majd az ő közvetítésével Kádár János is a szovjet nagykövetség épületébe ment. Kádárt a következő két nap folyamán az MSZMP vezetősége, a kormány és felesége is eltűntnek tekintette.
Este elhangzott a rádióban Kádár János beszéde: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus."
" A harc nem azért folyt, hogy a munkásosztály kezéből kivegyék a gyárakat, a parasztságéból a földeket, hanem a demokrácia alapvető vívmányaiért.”
Bejelentette továbbá, hogy a kommunisták új pártjaként megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP).
Kádár felhívással fordult az új demokratikus pártokhoz, elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz, hogy minden erővel szilárdítsák meg a kormányt, küzdjék le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét. (E Kádár-beszédet még a reggeli órákban vették lemezre. Kádár ekkor már nem tartózkodott a Parlamentben.)
Széll Jenőt a Rádió kormánybiztosává, Tamási Lajos írót a helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtófőnökévé, Márton András ezredest Budapest külső védelmének a parancsnokává nevezték ki.
Megalakult a volt politikai foglyok országos szövetsége (POFOSZ) az Uránia moziban tartott ezerötszáz fős gyűlésen.
A Fővárosi Tanács VB helyett létrejött a Fővárosi Nemzeti Bizottság, amely a Kisgazda Párt képviseletében Kővágó Józsefet, a Szociáldemokrata Párt képviseletében pedig Bechtler Pétert, a koalíciós korszak főpolgármesterét és helyettesét ismét megválasztotta tisztségébe.
20 óra 24 perckor a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott Mindszenty József bíboros első rádióüzenete: "...Csodálatra méltó hősiesség szabadítja meg most a hazát. A világtörténelemben páratlan ez a szabadságharc. Minden dicsőséget megérdemelnek fiataljaink."
Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető és Vjacseszlav Molotov külügyminiszter a magyarországi fegyveres beavatkozást előkészítendő a szovjet-lengyel határon lengyel vezetőkkel (Gomulka, Cyrankiewicz) konzultáltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése