A programok 18 órakor kezdődnek: a színház balkonszintjén felavatják Kállai Ferenc, a nemzet színésze mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását. Ezt követően kezdődik az előadás, amely 22 óráig tart, majd a színház előtti téren folytatódik a rendezvény. A kivetítőn régebbi darabokból összeállított montázs lesz látható, a szabadtéri színpadon zenészek játszanak. A program éjfélkor fejeződik be.
1722. június harmincadikán fogadta el a magyar Országgyűlés a Pragmatica Sanctiót, mely rendelet értelmében III. Károly kiterjesztette családja nőágára is a trónöröklési jogot. Nálunk aztán e rendeletből lett az 1723. évi Pragmatica Sanctionak nevezett törvény, mely a nőági trónöröklési jogon fölül elismerte Magyarország rendi különállását, a rendi alkotmány és a nemesi privilégiumok fenntartását. A Pragmatica Sanctio értelmében foglalhatta el aztán Mária Terézia a magyar trónt.
1884. június harmincadikán született Szép Ernő, ki előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, majd egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, és mostanában éppen újra felfedezzük – szerencsére -, mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát.
Babits kezdettől fogva nagy költőnek tartotta, Hatvany Lajos a hazai városi irodalom egyik főalakjának. Versei ugyanúgy kaptak helyet a legkomolyabb antológiákban, mint a kabarék színpadán. Mindennapjaiban, civil életében szerény, félszeg mosollyal mondta el ironikus véleményét az emberekről és az élet dolgairól.
Aki ismerte, szerette, mindenki nagyra becsülte, de azért senki sem vette egészen komolyan, és igazából Ő maga sem vette egészen komolyan sem magát, sem a világot. Fura gesztusait anekdotákként mesélgették. Például amikor katonaidejét leszolgálva, az osztrák—magyar közös hadsereg tisztjévé avatták, akkor szokásos volt, hogy az új tisztek valamiféle — lehetőleg német — jelmondatot véssenek kardjuk pengéjébe. Szép Ernő hadnagy úr pedig a liberalizmus közismert, de nagyon nem harcias jelszavát vésette a kardra: „Leben und leben lassen!” (Élni és élni hagyni.)
Költészete is az emberszeretet jegyében, kissé érzelmesnek, kissé furcsának, egyszerre könnyesnek és mosolygósnak alakult. Bármit írt, novellát, drámát, regényt, elsősorban Költő volt, hozzá még nagy Költő, aki valójában mégsem tartozott senkihez, csoportokhoz, irányzatokhoz: magányos csillaga irodalmunknak.
Olyan csöndet szeretnék
Hogy hallván hallgassam
A pillangók szárnyait.
A rózsák jajjait
Szeretném hallani
Mikor odasüt a nap.
Szeretném hallani
Kacagni a tollút
Mikor a szélbe hajbókol.
A hattyúk örömét
Sötét híd alatt úszókét
Hallgatnám hallgatag.
Szeretném hallani
Holdsugár sikolyát
Ha az ablakot találja.
Hallgatnám hallgatnám
A könnyek rívását
Akik az arcon lejárnak.
Süllyednék a tengerbe,
Süllyednék, hallanám
Az emlékek énekét.
Merülj el ki éltél
Mosódj el ki szenvedtél
Múlj el ki gyermek voltál..
1894. június harmincadikán adták át a nagyközönségnek a Tower-hidat, mely a Temze felett London északi és déli felét köti össze. Neogótikus tornyai és a köztük található felnyitható hídszakasz tette különlegessé, annyira, hogy napjainkra London szimbólumává vált.
1905. június harmincadikán publikálta Albert Einstein A mozgó testek elektrodinamikájáról című dolgozatát, melyben bevezette a speciális relativitáselmélet fogalmát.
Pontosan senki sem tudná megmondani, mi történt az égen a szibériai Tunguska körzetében 1908. június 30-ának hajnalán, azzal mindenesetre tisztában vagyunk, hogy akkora becsapódást okozott egy tűzgolyó, mint egy atombomba felrobbanása. A legkézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy egy kisebb meteorit, behatolván a Föld légkörébe darabjaira robbant, még magasan a felszín fölött. A robbanás ereje a meteorit szilárd alkotóelemeit apró darabokra szaggatta. Ezek egy részét később kimutatták a talajban. Heves-megye nagyságú területen okozott hatalmas károkat a meteorit a környező erdőkben. Több ezer fának hántotta le a kérgét, és döntötte ki a fákat (becslések szerint 60 milliót) a szélrózsa minden irányában.
1934-ben a június 30-ára virradó éjszaka volt a „hosszú kések éjszakája”, amikor Hitler leszámolt a náci párton belüli ellenzékével: a véres mészárlás után feloszlatta az SA-t.
1959. június harmincadikán indult a Kossuth rádió hamar népszerűvé vált sorozata, A Szabó család. Az első adást Liska Dénes a dramaturgia vezetője, a másodikat Baróti Géza írta, és László Endre rendezte. Olyan nagyságok vállaltak szerepet az adásokban, mint Szabó Ernő (halála után Rajz János), Gobbi Hilda, Horváth Tivadar, Benkő Gyula és sokan mások.
A 2500. adását, mely a történet befejezése volt, 2007. május huszonegyedikén adta le a Kossuth Rádió.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése