Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.
Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt, nevéhez számtalan legenda fűződik. (A leányrabló kun vitéz vagy a tordai hasadék története.) Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspököt, István királyt, Imre herceget, András és Benedek remetéket.
Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.
1709. június huszonhetedikén vette kezdetét a XII. Károly svéd király és Nagy Péter cár seregei által vívott poltavai csata, mely másnap az orosz uralkodó győzelmével végződött. Az ütközet döntő módon befolyásolta a nagy északi háború végső kimenetelét, egyúttal Svédország nagyhatalmi pályafutásának végét eredményezte.
A skandinávok vereségének súlyosságát jelzi, hogy néhány nappal később a vert hadat üldöző kalmük lovasság újabb súlyos csapást mért a svédekre, és bekerítette a menekülőket. A svéd király Moldvába vonult vissza, ahol hamarosan III. Ahmed szultán fogságába esett, katonái pedig szétszóródtak Kelet-Európában. (A poltavai csatából érkeztek például azok a svédek, akik Rákóczi hadait erősítették a szabadságharc utolsó jelentős csatájában, a vesztes romhányi ütközetben.)
1877. június huszonhetedikén született Isadora Duncan, amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak, teljes joggal.
Szakított a klasszikus balett hagyományaival, mozdulatait a „természetesség jegyében”, ókori görög mintára alkotta meg. Előadásait nem csak zenei darabok, de műalkotások (festmények, költemények) is ihlették
1941. június huszonhetedikén Bárdossy László miniszterelnök bejelentette a Parlamentben, hogy beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között. Majdnem három órával e bejelentés előtt - 7 óra 10 perckor a veszprémi 4/II. bombázórepülő-osztály két százada, válaszul az előző napi kassai incidensre bombatámadást hajtott végre szovjet célpontok ellen.
Ami azt illeti, gyorsan reagáltunk, különösen ahhoz képest, hogy a német haditerv nem kalkulált magyar erőkkel az öt nappal korábbi német támadás során.
Valószínűleg versenyfutás volt az egész Romániával a német kegyekért, mert Romániára viszont határozottan számított a Barbarossa-terv. A versenyfutás pedig Erdély megszerzéséért folyt. Ebben csak az volt az ostobaság, hogy közvetlenül június huszonkettedike után a szovjet külügyi népbiztos, Molotov a magyar katonai attasénak kijelentette (nem szó szerint idézem, de tartalmilag igen), hogy a Szovjetunió reméli, Magyarország nem csatlakozik a Szovjetunió elleni katonai akcióhoz, mert Magyarország és a Szovjetunió között nincsenek határviták, sőt, a szovjet vezetés Magyarország néhány területi követelésével – Erdély! – egyetért.
Vagyis: akár csak egy kevéske józan semlegességgel is a háború után más lehetett volna a magyar térkép, de hát…
Ha Nagyanyámnak kereke lett volna, omnibusz lett volna: a történelemben nincs ha…
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1968. június huszonhetedikén szivárgott be első ízben Cucialista Hazánkba a fellazító hidegháborús politika első csepp itala: a Közértekben ekkor kezdték árusítani a Coca-Colát. Sajnálatos módon leverte a Bambit, mely mindaddig az egyetlen üdítőital volt a magyar piacon.
1989. június huszonhetedikén a minap meghalt Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszterek Sopronnál átvágták a Vasfüggöny drótkerítését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése