Este kilenc órakor újul meg a Hold a Halak csillagképben, és mert ez már naplemente után lesz, megkezdődik a zsinagógai év talán legszebb – és legünnepibb – hava, a niszán.
Ennek a szép hónapnak tizennegyedik napján, naplementekor veszi kezdetét a pészach vagy pászka ünnepe, melyből – mivel Jézus szenvedéstörténete a pészachi estével, az utolsó vacsorával kezdődött - a keresztény húsvét is eredt.
A pészach egyébként idén huszonhatodikával indul.
Csillagászati szempontból megemlíthetem még, hogy a Merkúr igen közel, 5,2 fok távolságban délnyugatra lesz ma az új Holdtól, holnap meg, alkonyat után a Mars még közelebb, 4,3 fok távolságban délre lesz látható. Tudjátok, az a vörös színű „csillag”.
1544. március tizenegyedikén született Torquato Tasso, az itáliai barokk irodalom talán legnagyszerűbb alakja. Ifjúkorában az itáliai udvarokat járta, ezalatt írta meg a Rinaldo című elbeszélő költeményét, de első nagy sikerét nem evvel, hanem az Aminta című pásztordrámájával érte el. Két évvel az Aminta után, 1575-ben írta meg élete fő művét, a Megszabadított Jeruzsálem című eposzt; már akkor kétségek közepette, melyek a mű megjelenése után csak fokozódtak. Tasso úgy vélte, hogy műve nem eléggé hű az egyház tanításához. Ez a kétség addig-addig ette-rágta, hogy végezetül az őrületbe kergette a Költőt. Tiszta, világos pillanataiban újra meg újra átírta a művét, és akkor már A meghódított Jeruzsálem címet adta annak.
Felgyógyulása után ismét vándoréletet élt, és a halál akkor érte, amikor a pápa koszorús költővé akarta avatni.
A már említett műveken kívül fontosak még: a Torrismondo című szomorújátéka, a Beszélgetések az ars poeticáról, valamint levelei, melyek dokumentumok a kor szelleméről és saját lelki válságáról.
Fölfogása szerint a barokk író "válassza a szép dolgokból a legszebbet, a nagyobból a legnagyobbat, a csodálatosakból a legcsodálatosabbat, s igyekezzék e lehető legcsodálatosabbat még újdonsággal és méltósággal párosítani."
A Megszabadított Jeruzsálem egyes epizódjait Monteverdi, Lully, Vivaldi, Handel, Gluck és mások zenésítették meg; maga Tasso és műve nagy hatással volt a késõbbi korok költõire, nem is akárkikre, hanem Byronra, Goethére és a mi Zrínyinkre is.
1952. március tizenegyedikén születetett Douglas Adams, angol író, költő. Legismertebb műve persze a Galaxis útikalauz stopposoknak, mely 1978-ban indult útjára, mint a BBC rádiós komédiája, de amely aztán egy öt könyvből álló „trilógiává” nőtte ki magát, és több mint 15 millió példányban fogyott el. (Vendéglő a világ végén, Az Élet, a Világmindenség meg minden, Viszlát, és kösz a halakat, Jobbára ártalmatlan a további részek címei.)
Azért említsük meg egyéb műveit is a Galaxis-trilógián kívül, megérdemli, mert nagyon szórakoztató, remek író volt Ő:
Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája, A lélek hosszú, sötét teadélutánja és az író halála után megjelent A kétség lazaca címűeket is.
” A dolgok igencsak sokat veszítettek az értékükből Faust és Mefisztó óta, amikor az ember a lelkéért cserébe hozzáférhetett a világegyetem minden tudásához, elérhette minden célját, és megkaphatta az összes testi gyönyört. Úgy látszik, az emberek manapság beérik néhány jogdíjjal, néhány menő bútordarabbal, egy fürdőszobafalra akasztható csecsebecsével.”
” Az idő illúzió. Az ebédidő kétszeresen az.”
” Az élet természetesen számos problémát vet fel. A legközismertebbek, hogy miért születünk a világra, miért halunk meg, miért szeretnénk a közbülső idő túlnyomó részét kvarcórák viselésével tölteni?”
” A tudománynak persze számos csodás eredménye van, én azonban sokkal jobban élvezem a boldogságot, mint az igazságot.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése