A dolog ugyanis a következőként áll.
Velence történelme valamikor az 5. században kezdődött. A későbbi korok több legendát is emlegetnek a város alapításáról, még azt is, hogy nem épült, hanem keletkezett. A szigetekre, cölöpökre emelt csodálatos város ugyanis sokaknak úgy tűnt föl, mintha isteni kéz alkotása lett volna.
(Miért? Nem az?)
A város megalakulása valójában szorosan kapcsolódik Róma nyugati felének bukásához. A hatalmas birodalmat elsöprő népvándorlás több itáliai város létét fenyegette. Elsőként a gótok, majd a hunok megjelenése kényszerítette a lagúnák közelében épült városok (Padova, Aquileia, Concordia) lakóit arra, hogy az Adria biztonságos szigetein keressenek menedéket. Eleinte csak egyszerű halászok, földművesek érkeztek a közeli szigetekre, még csak nem is oda, ahol a mai Velence központja, a Rialto áll, hanem három kisebb szigetre, melyek amúgy a nagy kedvenceim: Torcellóra, Muranóra és Buranóra.
Aztán jöttek mások, egyre újabbak.
Minden esetre 421-ben március huszonnegyedikei keltezéssel Padova tanácsa határozatában foglalkozott a szigetek lakóival, akik a zavaros időkben mindenféle állami szervezeten kívül álltak.
Ezért ezt az időpontot tekintjük Velence alapítási dátumaként.
Az, ki még soha nem sétált éjfél után a Santa Croce sestiera álmodó calléin, az, aki még soha nem várta a hajnali nap ébredését valahol az Arsenale környékén, mondjuk a Fondamenta Nuován, a Temetőszigettel szemközt, az aki még sosem hagyta magát elvesződni a Dorsoduro vagy a Ghetto zegzúgaiban, az, aki még soha nem ment a Pescheriára nagyon korán reggel, hogy elbámuljon a bárkák nyüzsgő tengeradta élőlényein, az, aki csak turistaként átszaladt a Velencén, biztosan semmit sem tudott meg erről a Városról, melyről az olaszoknak sincs mondandója – pedig ők nagyon tudnak beszélni, szépeket mondani Városaikról -, mint hogy: Venezia é unica, azaz: Velence rendkívüli.
É vero, per la mia opinione é vero.
(Igaz, vélekedésem szerint igaz.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése