Ezen a reggelen a Szabad Nép már a Kossuth címert tűzte fejlécére, és Hajnalodik címmel közölt vezércikket, amely Nagy Imre előző esti beszédének szellemében üdvözölte a felkelést. Ezen kívül közölte Molnár Miklós Válasz a Pravdának című cikkét, amely élesen visszautasította a szovjet pártlap A népellenes kaland összeomlása Magyarországon című cikkének állításait.
A délelőtt folyamán a szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről, de a Kilián laktanya környékén még összecsapásokra került sor, és Budapesten valamivel több mint húsz halottja volt a harcoknak.
Münnich Ferenc belügyminiszter bejelentette az ÁVH feloszlatását, és ígéretet tett új, egységes, demokratikus rendőrség szervezésére. Megkezdődött az ÁVH lefegyverzése és több tagjának lefogása. Számos államvédelmis keresett menedéket a szovjet csapatoknál. A budaörsi kiserdőnél ily módon mintegy 3200 ÁVH-s gyűlt össze. Az ÁVH-sok másik nagyobb csoportja az Elektromos pályán gyülekezett, majd innen mentek a tököli szovjet parancsnokságra.
A Széna téri felkelők délelőtt Nagy Imre miniszterelnökkel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyaltak a fegyverletételről, csatlakozásukról a Nemzetőrséghez.
A Deák téri főkapitányságon a Néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozták a Forradalmi Katonai Bizottságot, ennek vezetője Király Béla lett.
Országszerte megszüntették a rádiózavarók működtetését.
Magyar kérésre Joszip Broz Tito jugoszláv államfő levelet intézett az MDP elnökségéhez: üdvözölte az új magyar vezetést és annak október 28-i állásfoglalását, de figyelmeztetett arra, hogy meg kell védeni az ország szocialista jövőjét. Hasonló üzenet érkezett Wladislaw Gomulka és Josef Cyrankiewicz lengyel vezetőktől is. Velük ellentétben az NDK, a bolgár, a román és a csehszlovák sajtó ellenségesen interpretálta az eseményeket.
Nagy Imre áttette székhelyét a Parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lett.
Délután a rádióban elhangzottak Benjámin László Elesettek és Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versei (ezeket később az Irodalmi Újság november másodiki száma közölte).
A Szabad Európa Rádióban Bell ezredes, az éppen megkötött tűzszünet el nem fogadására biztatta a felkelőket. A következő napokban a SZER folytatta a Nagy Imre személye és kormánya elleni hangulatkeltést, és a még mindig fogoly Mindszenty hercegprímás személyére irányította a figyelmet.
Késő este Janza honvédelmi miniszter bejelentette a rádióban, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból.
Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntetett a magyar követség előtt, koszorút helyeztek el a "magyar felkelés mártírjainak emlékére".
A szuezi válság háborúba torkollott – Izrael ejtőernyős alakulatok támogatásával inváziót indított a Sinai-félsziget ellen -, ez részben elterelte a figyelmet a magyar eseményekről.
Charles Bohlen, az USA moszkvai nagykövete tájékoztatta a szovjet vezetőket arról, hogy kormányának nincsenek tervei Magyarországgal.
Georgij Zsukov marsall, szovjet honvédelmi miniszter a moszkvai török követség fogadásán kijelentette, hogy a Magyarországon lévő szovjet csapatok elégségesek a felkelés leveréséhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése