6 óra 23 perckor a rádióban beolvasták a Minisztertanács közleményét, mely szerint az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták.
Délelőtt spontán tüntetés kezdődött a Parlament előtt. 11 óra körül a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről és a környék más épületeiről karhatalmi alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren tüntető tömegre - a halottak száma meghaladta a kétszázat, a sebesülteké még ennél is több volt. (Az áldozatok között volt Gárdos Péter, az MTI fiatal fotoriportere.)
A pártvezetés Mikojannal és Szuszlovval tárgyalt: újabb személyi változások történtek a pártvezetésben. 12 óra 32 perckor a rádióban felolvasták az MDP PB közleményét, mely szerint a KV felmentette Gerő Ernőt és Kádár Jánost választotta első titkárrá.
15 óra 15 perckor Kádár János, majd Nagy Imre rádióbeszéde hangzott el. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekapcsolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá változtatták. Nagy Imre a rend helyreállítása utánra reformokat ígért, tárgyalásokat helyezett kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról.
Az ELTE bölcsészkarán megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság.
Megjelent az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja.
Maléter Pál ezredes felső parancsra öt páncélossal a parancsnoksága alá tartozó és a felkelők ostromolta Kilián laktanyába vonult, és a következő három napban felvette a kapcsolatot a Corvin közi felkelőkkel, és fegyverszünetet kötött velük.
Az Akadémia utcai pártközpont előtt súlyos tűzharc bontakozott ki,
harcok folytak a Lenin körúton, a Moszkva térnél, a VIII. kerületben, a Kálvin téren, a Ferenciek terén és még sokfelé. A magyar halottak száma aznap mintegy százhúsz fő volt. (A sortűz áldozatain felül.)
A vidéki városokban folytatódtak, illetve továbbgyűrűztek a tüntetések, országos méretűvé nőtt a sztrájk is.
Dwight Eisenhower amerikai elnök éles szavakkal ítélte el a szovjet katonai beavatkozást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése