1956. október 24., szerda
A reggeli órákban Budapestre érkezett Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes valamint Mihail Szuszlov, a szovjet kommunista párt (SZKP) KB titkára, és megbeszéléseket folytattak a magyar vezetőkkel.
8 óra 13 perckor rádióközlemény hangzott el: az MDP Központi Vezetősége (KV) megerősítette Gerő Ernőt első titkári megbízatásában, ám a miniszterelnök Nagy Imre lett. Jelentős személyi változásokat hajtottak végre a KV-ben és a Politikai Bizottságban (PB), és közzétették a KV felhívását.
Ugyanakkor gyülekezési és kijárási tilalmat rendeltek el.
8 óra 45 perckor Nagy Imre miniszterelnöki rendelkezéseként beolvasták a rádióban a statáriumot.
Budapesten leállt a termelés, szünetelt a tanítás.
9 órakor a rádió tudatta, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában.
A főváros több pontján már kialakultak a felkelő csoportok centrumai: a Széna téren (Szabó János), a Baross téren (Nickelsburg László), a Corvin közben (Iván Kovács László)), a Tűzoltó utcában (Angyal István), a Boráros téren, a Móricz Zsigmond körtéren, továbbá Csepelen és Újpesten is.
12 óra 10 perckor Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére, nyugalomra hívott fel, és a kormányprogram megvalósítását ígérte.
Délután az Egyesült Izzóban megalakult a főváros első munkástanácsa.
20 óra 45 perckor Kádár János, az MDP PB tagja, a KV titkára rádióbeszédében éles szavakkal ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítélte el a megmozdulásokat.
Számos vidéki városban -Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Székesfehérváron - tüntetésekre került sor, az ÁVH letartóztatásokkal, helyenként sortűzzel válaszolt.
További szovjet fegyveres erők érkeztek az országba, a TASZSZ szovjet hírügynökség közleményt adott ki az ellenforradalmi lázadás leveréséről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése