Május 18.

A növekvő – D-alakú – hold reggel hétkor első negyedéhez érkezik az Oroszlán csillagképben; a nappal időtartama tizenkét óra negyven perc.

1048-ban ezen a napon született Omar Khayyam, a perzsa költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Európában mindmáig talán ő az egyetlen perzsa költő, akit ismer és olvas a nagyközönség. Népszerűsége azóta töretlen, hogy Edward Fitzgerald - Omar európai felfedezője - 1859-ben megjelentette hetvenöt rubáiból álló Omár-átköltéseit.
(A rubái a perzsa költészet sajátos műfaja, leginkább az epigrammához hasonlít. Négysoros, rímes időmértékes rövid vers, amely általában ellentétre épül. Aforisztikus műfaji jellegének megfelelően gyakran kétértelműséget hordoz.)
Az alapvetően vallásos jellegű rubáit Omar Khayyam emelte a legmagasabb költészet csúcsára, és tette a világi örömöket dicsőítő, a sors gonoszsága és értelmetlensége ellen lázadó világi műfajjá.
És miközben gyönyörködünk, de feledjük, hogy a költészet mellett a matematikát, a csillagászatot és a fizika tudományát is kiválóan művelte Omar!

3. rubái
Akármit hisznek, bármit vallanak:
a fogadóba mindegyik alak
Üdülni tér. Kakas szó mit jelent?
Ezt: percek vissza sohasem szállanak.
(Abet Ádám fordítása)

12. rubái
Egy jó Verskötet a Pálmák alatt,
s Kenyér, kancsó Bor, és ha kobzodat
megzendíted itt a vadonban, - óh
Paradicsom rögtön a sivatag!
(Szabó Lőrinc fordítása)

(Egyet – egyetlen egyet mindezidáig – magam is lefordítottam, persze nem arabból, hanem Franceso Gabrielitől, aki Omar Khayyam legkiválóbb olasz nyelvű tolmácsolója volt.)

193. rubái
Az örökkévalóság titkait nem ismered se te, sem én,
a rejtett szavakat el nem olvassuk se te, sem én.
 Fátyol mögött a szó rólam s rólad folyik,
amikor az lehull, nem vagy már se te, sem én.


1872. május tizennyolcadikán született Bertrand Russel,
1883-ban pedig Walter Gropius.

 Bertrand Russel walesi születésű angol filozófus és matematikus volt, aki Arisztotelész óta a legtöbbet adta a logika tudományához. Az ismeretelméletben fő célja volt, hogy megállapítsa: miről, mekkora biztonsággal mondhatjuk, hogy tudjuk. A tudásba vetett korlátlan hit mérséklését, a kifejezés egyszerűsítését A jelentés és az igazság vizsgálata, és Az emberi tudás területe és határai című műveiben kísérelte meg.
Második célját, a matematika visszavezetését logikai alapelvekre, a két tan összekötését A matematika alapjai című, Whiteheaddel közösen irt monumentális műve által kívánta megvalósítani.
Harmadik fő célja a nyelv elemeire, egyszerű kijelentésekre bontása, amit A tudat elemzése és Az anyag elemzése című munkáiban végzett el. Az előbbi az anyagot és az elmét azonos elemekből épült különböző rendszerekként mutatja be.

Walter Gropius német építész volt, ki olyan épületeket tervezett, amelyeket méltán hasonlítottak az absztrakt festményekhez. Nevéhez leginkább a Bauhaus tervezőiskola fűződik, melyet ő alapított Weimarban: a Bauhausban modern és újszerű anyagoknak az eredeti felfogásban tervezett bútoroknál és épületeknél való felhasználását tanította híres művésztársaival együtt. (Johannes Itten, Moholy-Nagy László, Vaszilij Kandinszkij és mások.)