Legyen - mondjuk - legyen egy makáma

Életképlet: képtelen élet

Figyelj! ott termek szemed előtt, és fölírom neked,
hisz, ha tanítlak, szereted:
C6H12O6+6O2=6CO2+6H2O és E.
Az E az energia, ami által létezünk.
Ezt jelenti az életképlet: cukrot és oxigént veszünk, eszünk és lélegzünk és létezünk.
Az oxigénnel égetjük a cukrot, mint halomba rakott hasábfát,
és aztán termeljük a széndioxidot, a vizet meg az energiát, ami által élünk.
Én a cukrot és a levegőt tőled kaptam, tőled, tőled vettem, miattad, általad.
Cukrot vettem ölelésedből, édes csókjaidból, lélegzetet - jó oxigént - köröttem-létedből,
és elégve széndioxidot leheltem kezedre, hogy megmelegedjék, ha épp hideg volt;
és kivert a víz, a H2O, ha megláttalak.
Mikor a neked-írt folyamat megszűnik, akkor nincs többé energia, nem lehet tovább élni,
ezt és amazt megtenni: szűnik a létező létezés.
Azzá válunk, amit halottnak hívnak az idő bölcsei.
Elvontad a cukrod, édes édességed, elvetted tőlem a levegőt: ím a halálképlet.
Ám a folyamategyenlet megfordítható: zöld növények veszik hamvaimból földbe hulló drága kristályaim,
nedveim, a kilélegzett széndioxidot, és a Nap drága fényét is veszik - jó energiát -,
és levegőt lehelnek néked, hogy élj, élj tovább és tovább.
Hogy drága életed éljed: így árad a mozgás szerteszéjjel.
Körbe és körbe kunkorul az élet, körbe a halál, gödörbe az élet.