Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia a Monarchia hadseregének gyakorlatára érkezett Szarajevó városába, illetve abból a célból, hogy jelenlétükkel helyreállítsák a Habsburg-dinasztia megtépázott tekintélyét. Az utazás veszélyei mindenki előtt ismeretesek voltak, hiszen a balkáni tartomány 1908-as annexiója óta az valóságos melegágya lett a szerb terrorista szervezeteknek, melyek rendszeresen terveztek merényletet az uralkodócsalád tagjai és a Monarchia tisztviselői ellen.
Velem legalább is mindig nehéz volt elhitetni, hogy nem tudatos provokáció történt, hogy világosabb legyek: nem hiszem, hogy a német-osztrák hadvezetés – mely már 1871. óta gyakorlatilag háborúra készült – nem tudatosan, szánt-szándékkal dobta oda a trónörökös párt a szerb nacionalistáknak, hogy legyen ürügy a háborúra.
A június 28-i halálos merénylet pontosan egy hónappal később (hadüzenet) az első nagy világégés kiindulópontja lett, ugyanis az Osztrák–Magyar Monarchia vezetése, és Ferenc József azt a szerb nacionalizmus, közvetetten pedig a szerb állam számlájára írta.
Továbbá
1389-ben ezen a napon zajlott le a rigómezei (koszovói) csata, melyben a szerb parancsnokság alatt harcoló keresztény-lovagi hadsereg súlyos vereséget szenvedett a töröktől. Következménye is súlyos volt: egészen Nándorfehérvárig nem sikerült újra keresztény lovagokat a török elleni védelemre rávenni.
1577-ben zseniális festő született e napon Németalföldön: Peter Paul Rubens. Őt az olasz művészettől áthatott németalföldi manierizmus szelleme indította útjára. Festészetét duzzadó életöröm, könnyed előadásmód, káprázatos festői technika jellemzi. 1610 körül alakult ki stílusa, a fény-árnyék ellentétének festői kiaknázása és a világos, tiszta színek alkalmazása, mely pályájának későbbi szakaszán egyre inkább elmélyült. Az emberi test érzékletes ábrázolása volt művészetének központi problémája, témája, akár vallásos témához, akár mitológiai jelenetek felé fordult. Legnevezetesebb művei: Vénusz a tükör előtt; Amazonok harca; A három grácia; Ganümédesz elrablása; Parisz ítélete; Európa elrablása.
1712. június 28-án született Jean-Jacques Rousseau, a francia felvilágosodás Voltaire mellett legjelentősebb filozófusa, írója. (Nem mellesleg: zeneszerzője.)
1763-ban e napon földrengés rázkódtatta meg Komárom városát. Ez volt följegyzett történelmünknek a legnagyobb földrengése, melynek során a város harmada elpusztult, hatvanhárman meghaltak, száznál több volt a sebesült.
1811. június 28-án született Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító, az Akadémia tagja.
1867-ben újfent zsenit szült e nap: Luigi Pirandellót. Sokan mondták, mondják ma is - igazi szakértők is -, hogy ő volt a XX. század legnagyobb és legnagyobb hatású drámaírója, mégis csak 31 éves korában jutott eszébe drámát is írni, és 49 éves volt már, amikor első színpadi sikerét aratta. Életéről nemcsak lélektani regényt, de még inkább lélektani tanulmányt lehetne írni. Filozófiai elmélete, amely megkülönbözteti az ösztönökből kialakult egyéniséget a társadalmi befolyások alakította személyiségtől, új útra indította a társadalomlélektani kutatásokat. Esztétikai hitvallása, amely a humort az egyszerre komikusnak és tragikusnak látott tapasztalatból vezette le, lelkes hívőket és indulatos ellenfeleket állított szembe egymással. Mindez olyan irodalomtörténeti újdonságot jelentett, amely nemcsak a drámairodalomban, hanem a szépprózában is nem egy modern törekvés szellemi ösztönzője volt. A szimbolisták, az expresszionisták, a pszichoanalitikus írók ugyanúgy a magukénak képzelték vagy vallották, mint a szórakoztató vígjátékok szerzői.
Fő és nekem nagyon kedves művei: Az ember, az állat és az erény; Hat szerep keres egy szerzőt; IV. Henrik; Akit megkívánsz; Mattia Pascal két élete; Kísértetek.
1929. június 28-án született a kedves, bájos, zseniális Eötvös Gábor zenész, zenebohóc.
1941. június 28 – 29. a román hatóságok véres pogromot hajtottak végre Jászvásárban: e két nap alatt mintegy 13 000 zsidót gyilkoltak meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése