2012. június 3., vasárnap

Június harmadika, vasárnap van

1239-ben – IV. Béla uralkodásának kezdetén - teljes napfogyatkozást jegyeztek fel e napon  európai és arab krónikások. A napfogyatkozás az uralkodó által veretett egyik dénáron is látható.

1906-ban ezen a napon született Josephine Baker.

Nyolcvanhat éves lenne ma – ha élne, s bár élne! – Allen Ginsberg. Igaz, furcsa lenne 86 évesen ez a beatnik, de azért nem bánnám, ha még élne és alkotna.

Üzenet
(Eörsi István fordítása)
Amióta vetkőztünk
dugtunk dumáltunk dolgoztunk
sírtunk pisáltunk együtt
egyazon álom
ébreszt fel reggelente
de te New Yorkba utaztál
rám emlékezve Helyes
Szeretlek Szeretlek
és két fivéred őrült
részeg ügyüket felvállalom
Túl sokáig voltam egyedül
Túl sokáig ültem úgy fel az ágyban
hogy nem érinthettem térdet férfiét
vagy nőét mindegy olyan szerelem kell
amelyre születtem kellesz most mellém
Tengerjárók az Atlanti-óceánon
félkész felhőkarcolók kényes acélja
Lakehurst fölött bömbölő léghajó fara
Hat nő táncol piros színpadon pucéran
Most a párizsi fákon zöld minden levél
Még két hónap és aztán otthon szemedbe nézek
(Párizs, 1958, május)


1998-ban a Német Vasutak legsúlyosabb balesete történt: az alsó-szászországi Eschede város határában kisiklott egy expresszvonat, az összezúzódó vasúti kocsik elsodortak egy közúti hidat is. 101 ember veszítette életét.

1977-ben és 2001-ben csúf, rossz nap volt június harmadika: az elsőben Roberto Rosselini, a másikban Anthony Quinn – Zampano és Zorba – halt meg.

***   ***   ***

Elalvó
(nem mai; emlék csupán)

Már árnyak dőlnek a sötétség testén,
és sosemvolt fákat ringat a Hold.
Alszol, vagy szunnyadsz e lágy őszi estén,
és jövendő napodhoz hajlik a volt.
És hajlik a tested is, csöndőszi eső;
langyarany permetben hull rád az éj.
Csöndülő mosolyod, a távolba vesző,
itt van és nincs itt már: álmomba tér.
Bóbiskol hajad is válladra hullva,
rebbenő pilládra vetül kis fény…
Aluszol, aluszol semmi perc múlva:
most nincsen út hozzád, nincsen ösvény.
Reggelig nem kellek,
egy magányos lélek
súgja csak füledbe éj-kínjait.
De eljő a napsugár, többé nem félek:
melletted várom ki nap-pírjait…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése