Ez a nap 1890 óta a munka, a munkavállalók szolidaritásának ünnepe. Franciaországban pedig még a gyöngyvirág ünnepe is.
Ősrégi népszokás a májusfa állítás: a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke a májusfa. Utóbb persze keresztény tartalommal töltődött, de bizonyíthatóan pogány eredetű.
1620-ban ezen a napon született Zrínyi Miklós, a költő-hadvezér. Ő általában robosztus epikusként, teljes fegyverzetben szokott elébünk kerülni, én most csak azért is az Adriai tengernek syrénájából idézek ide néhány strófát, hogy lássa mindenki: tudott ez a kőszobor nagyon is lágy lenni.
Azhol egy vadász Violának kegyetlenségéről panaszolkodik
Egy megbusúlt vadász kikelet idején
Egykoron könnyü nyilat kezében vévén,
Egy sebes szarvasgémnek nyomát keresvén,
Sokat, de hiában, járt Dráva erdején.
Végre fáradságát hogy heában látta,
Egy nagy jegenye dült fát nem messzi láta,
Az hol fáradtságát leülve mulatá,
Gondolván, bánatját hogy evel mulatná.
De nem nyugodhaték itt Cupido miát,
Mely néki igy monda: "Keresd meg Indiát,
Kelj szárnyadra, járd meg az vadon Libyát,
Mindenütt ott látod erős kezem iját.
Tule s Islandia, Tanais el nem röjt,
Ha megnyilik Atlas, s maga gyomrában röjt;
Valamint az a' gém bőr alatt sebet röjt,
Ugy tégedet nyilam mindenütt öl és fojt."
1881-ben május elsején született Pierre Teilhard de Chardin, a tudományos gondolkodás és a vallásos lelkiség egymásrautaltságát hirdető jezsuita teológus, filozófus és paleontológus. Teilhard felfogásában az evolúció az anyag, az élet, a gondolat és a felsőbbrendű élet fázisait felölelő célirányos folyamat, mely Jézus Krisztustól ered és benne éri el célját. Gondolkodásmódjának lényege az alábbiakban vázolható: a külsőleg a természeti törvényekre visszavezethető fejlődés, belső lényegét tekintve a Teremtővel való egységre való törekvés. Teilhard szerint a fejlődéshez többletenergia szükséges, de ez a többletenergia nem származhat magából az anyagi világból. A rendezettség növekedése egyrészt az azonos rendű részecskék, elemek egymáshoz kapcsolódását jelenti, másrészt ez az egymáshoz kapcsolódás egy összetettebb és központosultabb állapotot eredményez. A kétféle mozgásban a fizikai és a pszichés energiára ágazó szellemi energia nyilvánul meg.
”Mint ahogy az élettelen Anyag Világában minden test az egyetemes gravitációs törvényeknek engedelmeskedik, ugyanúgy az élő Anyag Világában is minden szerves létező, még a legalacsonyabb rendű is, abban az irányban tájékozódik és mozog, amely legtöbb jólétet hoz számára.
” Kétségtelen, hogy akárcsak minden más élőlény, az Ember is valóban boldog akar lenni. Csakhogy benne ez az alapvető igény már bonyolult és új formát ölt. Mert hát az Ember nemcsak a többinél érzékenyebb és fürgébb élőlény. „Emberré válása” révén ő már gondolkodó és bíráló létező.”
” Te meg én voltaképp egyek vagyunk. Együtt szenvedünk, együtt létezünk, és szüntelenül újrateremtjük egymást.”
” Egy nap, miután legyőztük a szelet, a hullámokat, az árapályt és a gravitációt, Isten számára hasznosítani fogjuk a szeretet energiáit, és akkor, másodszor a világ történelmében az ember fölfedezi a tüzet.”
” Kevésbé fáradságos megoldani a problémákat, mint együtt élni velük.”
1901. május elsején született Szerb Antal.
” - Semmi baja - mondta az orvos -, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
- Én? Semmit. Éltem.”
Ha nem lett volna kitűnő regényíró, novellista, műfordító, Szerb Antal neve, helye akkor is múlhatatlanul biztosítva lenne irodalomtörténészeink, irodalomtudósaink legkiválóbbjainak névsorában. Hiszen valójában elsősorban az irodalom szakembere volt. De a két világháború közti magyar szépirodalom senki máshoz nem hasonló írója is Ő egyben, akinek szépirodalmi művei újra meg újra nagy példányszámban jelennek meg, jelezvén nemhogy maradandó, de a múló évtizedekkel fokozódó népszerűségét.
1926-ban e napon született lelkem egyik nagy kedvencem: Joseph Heller.
A második világháborúban az olasz fronton B-25-ös bombázókon szolgált bombázótisztként, ebből az élményéből született egy bő évtizeddel később első és leghíresebb regénye, A 22-es csapdája. A háború után állami ösztöndíjjal Kaliforniában angol irodalmat hallgatott, eközben megházasodott és több lapban novellákat publikált. A 22-es hatalmas sikere után regényei témájában visszatért gyökereihez, a Coney Island-i zsidó közösség érték- és útkereséséhez, az értelmiségi gondolkodók társadalmi-politikai felelősségéhez. Mindezt ironikus, gyakran szarkasztikus szemüvegen át tette, mint aki szatíra nélkül nem is hajlandó a világot nézni és főleg látni.
Vitán fölül imádom a 22-est, de azért vannak még fölöttébb nagy kedvenceim.
A Gold a mennybe megy; a Valami történt; a Képzeljétek el; az Isten tudja (ez aztán nagyon kedvenc), vagy éppenséggel a 22-es folytatásának szánt, Yossarian aggkorában játszódó Záróra.
” Amikor a nagy távlatokra figyelek, mindig csak az apró élősködőket látom. Nem látok se mennyországot, se szenteket, se angyalokat. Embereket látok, akik tisztességes ügyeken élősködnek, meg emberi tragédiákon.”
” Szellemétől megfosztva az ember hulladék.”
” Nagyon kevés kell ahhoz, hogy boldoggá tegyenek minket, de ahhoz, hogy azok is maradjunk, több kell, mint amennyi a mennyben és a földön csak megtalálható.”
1957-ben ezen a napon kezdte meg adását a Magyar Televízió.
2011-ben május elsején avatták boldoggá II. János Pál pápát.
*** **** *****
A Lírai sóhajok, röpke dalok ciklusból
Ki szólított álmomban
a távol hegedűszó mellett?
Ki szólít el, mondd Uram?
Lét, Ég vagy Ember?
Mit ágáltam pár év alatt,
mennyi szép szót hordtam össze.
S mit ért minden akarásom?
Föld bolondja lett belőlem.
Egy hajszáladra nem tettem jelt,
egy kedves mosolyt nem lophattam.
Maradékát volt időnek
két marékkal szétosztottam.
közelebb húzódva illatodhoz
nem rémít az éj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése