Végső vágás

Barátaim! Elkészült a film. Hiszen
a gép nem forog, az alkotó pihen.
Címe „k” betűkkel szól keményen,
így: A költő és kora. De nem
oly szigorú, mint címének alliterációja.
Tulajdonképpen vidám film lehetne ez:
életútján kísér egy embert – nem, nem
engemet – a huszadik század derekától
jelen századunk első évtizedéig.
Vidám, hejehuja kor volt végig.
Nem? Már csak egy dolog van hátra:
a végső vágás. Ezért vagyunk ma itt.
Attól kezdve, hogy költőnk szív-ere –
és egyebek is – megbetegszenek,
aztán nem is oly viccesen elpatkol,
a vidám film csúf véget ér.
Illa-berek, nádak, erek…

Barátaim! Elkészült a film, de
vár még ránk a végső vágás:
egyszerű. A végét kell levágnunk -
szenvedést és halált – és a film
elejére tennünk.
Úgy jó – és vidám – lesz talán.
Szándékunk szerint…