Mi okból?
Mert 859-ben ezen a napon halt meg Szent Cirill, bizánci születésű filozófus, hittérítő, nyelvtudós, Metód testvére.
Miután kettesben nagy utazást tettek a kazárok földjén, ahol – Szevasztopol közelében – felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait, Cirill 860 körül, a bizánci császár parancsára kezdett el dolgozni a szláv írásbeliség kialakításán; így hozzá köthető a cirill betűs írásmód megalkotása, amit nem véletlenül nevezünk így.
Valentin-Bálint napja is ma van – mivel 270-ben e napon halt meg Valentin püspök -, mely nap a szerelmesek, jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást. Nálunk nagyjából két évtizede jött divatba, de Amerikában, Angliában régi ünnepnap, főleg a fiatalság körében.
1404-ben ezen a napon született Leon Battista Alberti, aki nem egyszerűen építész volt, hanem AZ ÉPÍTÉSZET – és más „belle arti” - teóriája maga.
Kiválóan megtanulta a latin nyelvet, az építészetet, a festészetet – különös tekintettel a perspektívára -, és olyan könyveket hagyott ránk, amelyekkel az írás terén egyetlen modern művész se veheti fel a versenyt, noha hazájában végtelenül sok kiválóbb mester akadt Nála.
Nemcsak azon fáradozott, hogy megismerje a világot, és felmérje a régi építményeket, hanem erős hajlamától vezérelve sokkal többet foglalkozott az írással, mint más művek alkotásával. Kitűnően értett a matematikához és a mértanhoz, tíz latin nyelvű könyvet írt az építészetről - ezeket 1481-ben tette közzé – és három könyvet a festészetről is.
Tíz nevezetes építészeti könyve az ókor híres szakírójának, Vitruviusnak mintájára készült, ám míg Vitruvius inkább csak az építészet gyakorlati kérdéseivel foglakozott, addig Alberti a gyakorlati megoldásokhoz megkereste és felsorakoztatta az elméleti indokokat is. Munkája a mai napig nagy hatást gyakorol az építészet fejlődésére.
Első jelentős – gyakorlatba átvitt - építészeti alkotása a Palazzo Rucellai1446 és1451. között épült fel, Firenzében. A tömbszerű palota rusztikus felületét sima, lapos falpillérekkel – lizénákkal - tagolta. Lényegében a Colosseum homlokzatának hálós osztását ismételte meg, korszerűbb formában és szigorú arányrendszerben.
Később, jóval később – például az épülő Pest-Budán -, ez az épület lett az egyszerű bérházak alapmintája.
A szintén firenzei Santa Maria Novella gótikus templomához Ő építette az új homlokzatot. A színes kőintarziával borított, sík felületű homlokzat tagolását szigorú arányrendszerben tervezte meg. A tagolás négyzetek sorolásán alapszik. A középkori épület felöltöztetésével a reneszánsz zenei finomságú arányait valósította meg.
A templomhomlokzat a későbbi templomok fontos példaképévé vált.
Be sokat és sokszor gyönyörködtem mindkettőben: gyönyörködjetek Ti is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése