Cyrano dacol

Nem adom fel, láthatjátok!
Tanácsokért hála és köszönet,
de szeretek fejjel dörömbölődni
falakon, meg egyéb keményeken.
Nem adom fel, látjátok?
Szedett-vedett lócsiszárok
mondhattak nekem bármit,
a kár - mit okoztam -
rám háramlott vissza
mindig.

Ahogyan most is majd, megint.

Ám tanácsot ad a tanácstalan:
„Tanácsos lenne másként!”
Nem szól rímhez, ritmushoz, mert -
mint mondja – ahhoz nem ért.
Ért viszont az Élethez! (Ki nem
ért hozzá, ki él?)
Kerek, szép mondatokat nem mond,
csak dadog, dadog szegény, és
úgy véli, gondolja, hogy
dadogása ékes beszéd.

Elhallgatom és hallgatok,
de nem teszek kedvére én
semmit. Értsétek meg tanácsosok:
szerettem, szeretem és
szeretni fogom. Mást nem
is tudok nagyon, ámde
- látjátok? -föl nem adom!