December huszonötödike van, karácsony első napja

A középkorban, egészen a Gergely-féle naptárreformig, az év ezen a napon kezdődött, és nem január elsején.
352-ben volt először karácsonyi mise Jézus Krisztus hagyomány szerinti születésnapján: legalább is olyan, mely dokumentált, melynek nyoma fönnmaradt.

Két kivégzés történt e szent ünnepnapon, ne hallgassuk el!
 1683. december huszonötödikén Belgrádban Kara Musztafa török pasát végeztette ki a szultán, mert neki tulajdonította a Bécs mellett elszenvedett súlyos vereséget. (Az ősi szokás szerint, a szultán által küldött selyemzsinórral fojtották meg.)
Azt, hogy 1989. december huszonötödikén miért végezték ki Nicolae Ceaucescut, pontosan tudjuk: legfeljebb azt tenném hozzá, hogy a kivégzés jogos volt, az eljárás egészen statáriális, jogszerűtlen. Azt hiszem, jobb lett volna, ha a „népharag” végez a Ceaucescu-házaspárral, mint egy ilyen igazán csúf  eljárásban meghozott bírósági ítélet.
Kár mártírt faragni szánalmas gazemberekből, gondolom én.

1642. december huszonötödikén született Isaac Newton, angol fizikus, matematikus, csillagász és filozófus; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa. Felfedezte többek között, hogy a fehér fény összetett; ezzel a színek jelenségét beépítette a fény tudományába és lefektette a modern fizikai optika alapjait.
Három mozgástörvénye vezetett el az általános tömegvonzás törvényének megfogalmazásához. Newton dolgozta ki először a differenciál- és integrálszámítás alapjait. 1687-ben publikált műve, a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai) a modern tudomány történetének egyik legfontosabb alkotása.

1932. december huszonötödikén született Domján Edit, a „színészkirálynő”, szerintem. Nyolcvan színházi bemutató, tizenegy játékfilm, huszonegy tévéfilm szerep fűződik Nevéhez. 1972-ben, negyvenedik születésnapját követő napon, december huszonhatodikán találták meg Őt holtan. Önkezével vetett véget életének.
”Szuverén, önálló maradt, soha nem engedett a maga legbenső magányához és titkához hozzányúlni. Mindig igyekezett bátran és szabadon élni. És amikor ez nem ment már tovább, volt elegendő bátorsága ahhoz, hogy egy önmaga által előre meghatározott időpontban egy olyanfajta megváltoztathatatlan és végső szabadságot válasszon, amibe senki nem szólhat bele.”
(Kaló Flórián)

December huszonötödike Tibetben Congkapa halálának emléknapja. Congkapa Blobzangragszpa 1357-1419 között élt tibeti egyházi író, tanító a tibeti buddhizmus reformátora, a gelug-pa, azaz „sárgasapkás”) iskola, a Tibetben és Mongóliában máig uralkodó lámaista irányzat alapítója. Blo-bzang Grags-pa  szerzetesi néven vagy egyszerűen a rje-rin-po-che  néven is ismert. Több száz kisebb-nagyobb műve a buddhista vallási irodalom legolvasottabb munkái közé számít. Fő műve a Bjangcsub lamgji rimpa csenpo  (A szentté-válás nagyobbik útikalauza).

Miután elmegyek,
És tiszta tanításom már nem létezik,
Átlagos formában fogsz megjelenni,
Egy Buddha cselekedeteit téve,
És létrehozod az Örömteli Országot,
a Nagy Védelmezőt
A Hó Birodalmában.