November negyedike van,

az Emlékezés Napja hazánkban, mert 1956-ban ezen a napon tiporták el a szovjet lánctalpasok, és hazaáruló magyar szövetségeseik a forradalmat.

1083-ban ezen a napon VII. Gergely pápa engedélyével László király az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette (ez felelt meg akkor a szentté avatásnak) István királyt, Gellért püspököt és Imre herceget.

1787. november negyedikén született Edmund Kean, nevezetes angol színész.Fiatalon  megszökött otthonról, mint hajóslegény Madeirába ment, de csakhamar visszatért Londonba és 18 éves korától fogva ifjúi hősszerepekben lépett föl a Drurylane, majd a Sandler-színházban. Noha kicsiny volt és enyhén púpos is, határozott sikert aratott. Csak ezután kezdett tanulni. 1814-től fogva ő volt a legnevezetesebb Shakespeare-alakító, és mint Shylock, III. Richárd, Othello, Macbeth és Jago soha nem hallott lelkesedést keltett, népszerűségre tett szert. Skóciában, Írországban, utóbb Amerikában és Párizsban is nagy sikerrel vendégszerepelt. Rendetlen, bohém életmódja vitte a sírba negyvenhét esztendős korában. Pátosz és erő jellemezték előadását, miként a korabeli feljegyzések tanúsítják.

1880-ban ezen a napon született Pór Bertalan, Kossuth-díjas festőművész, főiskolai tanár. A  Mintarajziskolában Gyulay László tanítványa volt, majd Münchenbe ment és G. von Hacklt választotta mesterének. Rövid ideig a Hollósy-iskolát is látogatta s a Műcsarnokban kiállított egy Önarcképet, melyért díjat kapott. Párizsban a Julian Akadémián Jean Paul Laurens-nál tanult.
Hazatérése után keresett arcképfestő és a Műcsarnok állandó kiállítója lett, közben  olaszországi tanulmányúton volt. Az 1910-ben megalakult a "Nyolcak" csoportjának Ő is  tagja volt. 1911-ben a Népopera-színpad oromfalának díszítésére tizenegy méteres freskót festett, majd a Vas utcai kereskedelmi iskola részére mozaikot készített.
Művészetéről elmondható, hogy nagy rajztudáson alapuló posztnagybányai avantgárd stílust képviseli festészetünkben. A modern képzőművészeti irányzatok és a korábbi magyar hagyományokra is építkező realizmus metamorfózisa volt az ő sajátosan egyéni festői stílusa. Ettől olyan kifejezőek és élvezhetőek portréi és tájképei. A harmincas években jelent meg képein az állatszimbolika, mely többnyire vihar előtti csendet, nagy erőt és növekvő  feszültséget fejez ki. Állatszimbolikája nemcsak a spanyol polgárháború, és a fasizmus előretörésekor Picasso nyomán nyilvánult meg Pór művészetében, a bikaszimbolikában, hanem később, a szocializmus idején is, például amikor megfestette Menjünk be a tszcs-be című képét. Nyugtalanság, feszültség árad a lovak mozgásából, amelyeket vezetne be a gazdájuk a kolhozba. Szimbolikusak önarcképei is, amelyeken nem tud hazudni: önarcképei  keménységet, határozottságot és mélységes pesszimizmust tükröznek egyszerre.

1922. november negyedikén találta meg Howard Carter brit brit rajzoló és amatőr régész Tutanhamon fáraó sírját. Tulajdonképpen Carter egy viszonylag jelentéktelen fáraó sírját lelte meg (Tutanhamon tizenévesen került a trónra egy zűrzavaros időszakban, és feltehetőleg gyilkosság áldozata lett), mégis szerencsés volt, mert egy kifosztatlan sírkamrát nyithatott fel, amire azelőtt nemigen volt példa.
Carter csak huszonnegyedikén, Lord Carnarvon megérkeztével kezdte meg a titkát 3300 éven át őrző sír feltárását. A sírkamrában megtalálták a fáraó túl sok balzsamozószerrel balzsamozott, és így súlyos károsodást szenvedett múmiáját és színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszkját, amely megőrizte Tutanhamon arcvonásait. A több mint 2000 tárgy között aranyozott ládák, arannyal bevont és színes üveggel, illetve féldrágakövekkel díszített trónus, különböző állatfigurák, ékszerek, életnagyságú szobrok voltak. Tutanhamon sírja a máig a leggazdagabb lelet, mely az ősi Egyiptomból származik. A napvilágra hozott kincsek nagy része a Kairói Múzeumba került, az ásatásról Carter és társai háromkötetes munkát adtak ki The Tomb of Tutankhamen címmel.
 Carter felfedezése után terjedt el a legenda a „fáraó átkáról”. A bulvárlapok szenzációként tálalták, hogy a feltárást követő évben – a diagnózis szerint vérmérgezésben – meghalt Lord Carnarvon, Carter megbízója, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük érintkezésbe kerültek között. Egyes vad feltételezések szerint az egyiptomiak méregbe csavart gyolcsba burkolták a múmiákat, mások szerint a belélegzett mikroorganizmusok okozták a haláleseteket. Azért a „fáraó átkának”  létezését némiképp kétségbe vonja az a tény, hogy a „főbűnös”, a sír megtalálója több, mint másfél évtizedig elkerülte a „csapást”.

1944-ben ezen a napon fölrobbant a forgalommal zsúfolt Margit híd Pest felőli három pillérje,  sok áldozatot követelve. A robbanást az okozta, hogy a villamos kerekén lévő áramszedő a sín alatt futó alsóvezetékre kötött gyújtózsinórokhoz hozzáért, és ez a híd alatt a németek által elhelyezett tölteteket beindította. A detonáció következtében több jármű, köztük egy villamos szerelvény a Dunába zuhant, sok járókelő és utas vesztette életét.
(A híd budai szakaszát 1945. január harmincadikán robbantották föl a németek).

1948. november negyedikén az irodalmi Nobel-díjat T. S. Eliot kapta.

1956. november negyedikén hajnali 4 órakor általános szovjet támadás indult Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. Budapestet Kuzma Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadta. 5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mondott, amelyet 8 óráig többször megismételtek, több világnyelven is.  5 óra 5 perckor viszont a szolnoki rádió hullámhosszán közlemény hangzott el, amely szerint Nagy Imre kormányának volt minisztereiből megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely a Szovjetunió fegyveres erőinek segítségével megkezdte harcát az ellenforradalom ellen. Reggel 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkeztek az első menekültek: Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán, és mások. Összesen negyvenhárom személy kapott menedékjogot. A Parlament épületében Bibó István államminiszter maradt, és kiáltványt fogalmazatott: "Kérem a nagyhatalmakat és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését a leigázott nemzetek szabadsága érdekében...Isten óvja Magyarországot!"
De már mindennek vége volt, már senki sem segíthetett…

1959-ben ezen a napon a világon több helyütt gyászmisét celebráltak a magyar forradalom emlékére: így  a kölni dómban, Bécsben,  a limai katedrálisban, Mendozában, Sao Paolóban és Dél-Amerika  szinte minden jelentősebb városában.

1966-ban november negyedikén kilépett medréből az Arno és elöntötte Firenze történelmi belvárosát. Halottak is voltak, és az áradás hatalmas károkat okozott a műkincsekben (épületekben, szobrokban, festményekben, könyvekben). Amikor a legmagasabban állt a víz, a Santa Croce körüli területen 6,7 méteres magasságot mértek. Aztán 20 óra tájban a víz elkezdett apadni.
 Úgy tartják, ez volt Firenze történetének legnagyobb árvize 1557 óta. A műkincseket – istennek hála - olasz és nemzetközi segítséggel sikerült megmenteni és restaurálni.